
Nem mond ellent a román alaptörvénynek a csődtörvény – döntött szerdán az alkotmánybíróság. A taláros testületet – amint arról beszámoltunk – az ellenzéki nemzeti liberális párti honatyák keresték meg alkotmányossági kifogásaikkal azt követően, hogy a parlament április közepén elfogadta a Ponta-kormány által kezdeményezett csődtörvényt, ami a kabinet várakozásai szerint megnehezíti az adóelkerülést, és nagyobb védelmet biztosít a hitelezőknek.
2014. május 21., 14:182014. május 21., 14:18
Az ellenzéki politikusok viszont úgy értékelték, hogy a jogszabály ellentmond több alkotmányos elvnek, többek között a tulajdonhoz, illetve az igazságszolgáltatáshoz való szabad és akadálytalan hozzáféréshez való jognak, valamint az alaptörvény és a hatályos törvények betartásának kötelezettségének is
A csődtörvény – amely most csak Traian Băsescu államfő aláírására vár ahhoz, hogy hatályba léphessen – arról rendelkezik, hogy a jogi személyek milyen feltételek és eljárás között kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat.
A kormány abból az alapállásból indult ki kidolgozásakor, hogy sok vállalkozó visszaél a régi csődtörvény rendelkezéseivel, és a fizetésképtelenné nyilvánítás eljárása mögé bújva elkerülték az adófizetést, illetve számos hitelezőt károsítottak meg. Az új jogszabály ez utóbbiaknak biztosít nagyobb védelmet.
A csődtörvényt egyébként a kormány már tavaly elfogadta sürgősségi kormányrendelet formájában, de azt az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság. Akkor kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések a sajtószabadságot korlátozzák, de a taláros testület egyebek mellett az éppen erre vonatkozó cikkely miatt nyilvánította alkotmányellenesnek a rendeletet.
A kormány ezt követően kivette az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyt, és törvénytervezet formájában terjesztette a jogszabályt a parlament elé. A szenátus februárban elutasította azt, de a végső döntési jogköre azonban a képviselőháznak volt.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!