Nem mond ellent a román alaptörvénynek a csődtörvény – döntött szerdán az alkotmánybíróság. A taláros testületet – amint arról beszámoltunk – az ellenzéki nemzeti liberális párti honatyák keresték meg alkotmányossági kifogásaikkal azt követően, hogy a parlament április közepén elfogadta a Ponta-kormány által kezdeményezett csődtörvényt, ami a kabinet várakozásai szerint megnehezíti az adóelkerülést, és nagyobb védelmet biztosít a hitelezőknek.
2014. május 21., 14:182014. május 21., 14:18
Az ellenzéki politikusok viszont úgy értékelték, hogy a jogszabály ellentmond több alkotmányos elvnek, többek között a tulajdonhoz, illetve az igazságszolgáltatáshoz való szabad és akadálytalan hozzáféréshez való jognak, valamint az alaptörvény és a hatályos törvények betartásának kötelezettségének is
A csődtörvény – amely most csak Traian Băsescu államfő aláírására vár ahhoz, hogy hatályba léphessen – arról rendelkezik, hogy a jogi személyek milyen feltételek és eljárás között kérhetik fizetésképtelenné nyilvánításukat.
A kormány abból az alapállásból indult ki kidolgozásakor, hogy sok vállalkozó visszaél a régi csődtörvény rendelkezéseivel, és a fizetésképtelenné nyilvánítás eljárása mögé bújva elkerülték az adófizetést, illetve számos hitelezőt károsítottak meg. Az új jogszabály ez utóbbiaknak biztosít nagyobb védelmet.
A csődtörvényt egyébként a kormány már tavaly elfogadta sürgősségi kormányrendelet formájában, de azt az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság. Akkor kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések a sajtószabadságot korlátozzák, de a taláros testület egyebek mellett az éppen erre vonatkozó cikkely miatt nyilvánította alkotmányellenesnek a rendeletet.
A kormány ezt követően kivette az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyt, és törvénytervezet formájában terjesztette a jogszabályt a parlament elé. A szenátus februárban elutasította azt, de a végső döntési jogköre azonban a képviselőháznak volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!