
Nem sérti Románia alaptörvényét az a törvénytervezet, amelyet 102 féle díj és illeték eltörlése érdekében a választási kampány előtt, októberben egyhangúan szavazott meg a képviselőház – állapította meg pénteken az alkotmánybíróság.
2016. december 16., 18:222016. december 16., 18:22
2016. december 16., 22:162016. december 16., 22:16
A jogszabály egyebek között eltörölné a gépjárművek után fizetendő környezetszennyezési díjat, a cégbejegyzési illetéket, az ideiglenes útlevelekre fizetendő konzuli illetéket. A törvénytervezet a közszolgálati rádió és televízió finanszírozásában jelentős szerepet játszó előfizetési díjak eltörlésére is kiterjed. Ez utóbbi rendelkezés ellen a függetlenségüket féltő közmédiumok, hazai és nemzetközi médiaszervezetek is tiltakoztak, ám végül benne maradt a tervezetben, azzal az előírással, hogy a közmédia működéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzösszegeket a kormánynak bele kell foglalnia az állami költségvetés tervezetébe.
A törvény ellen Klaus Johannis államfő emelt alkotmányossági kifogást, mert elfogadásának módja - a választási kampánnyal összefüggő sietség – szerinte számos pontján sérti az alkotmányt. A taláros testület megalapozatlannak minősítette és elutasította az óvást. Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke szerint nem igaz, hogy a kezdeményezők nem kérték ki a kormány álláspontját, így nem sérült a hatalmi ágak különválasztásának elve, és ezúttal az sem jelentett alkotmányossági problémát, hogy a törvénytervezet beterjesztői nem rendelkeztek arról, miből fogják fedezni a kieső költségvetési bevételeket. Az alkotmánybíróság elnöke azzal érvelt, hogy a testület nem illetékes állást foglalni az ország adó- és gazdaságpolitikájának ügyében.
A taláros testület a parlamenti választások utáni első ülésén, szerdán azt a törvénytervezetet is alkotmányosnak találta, amellyel 15 százalékos béremelést szavazott meg a tanároknak és orvosoknak a választási kampány küszöbén a Szociáldemokrata Párt (PSD) körüli parlamenti többség. A PSD a parlamenti mandátumok csaknem felét megszerezve, nagy fölénnyel nyert a választásokon. Klaus Johannis államfő pénteken bejelentette: a közalkalmazotti béremelési törvényt kihirdette, a 102 féle díjról és illetékről szóló törvénytervezetet viszont visszaküldi megfontolásra a parlamentnek, mert úgy véli, alaposabban végig kell gondolni, hogy eltörlik-e a rádió- és tévéilletéket.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
szóljon hozzá!