
Jövedelmük 90 százalékát kiadásokra fordították a romániai állampolgárok a tavalyi utolsó negyedévben.
2014. január 08., 19:392014. január 08., 19:39
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán arról számolt be, hogy az év utolsó három hónapjában a háztartások átlagbevétele havi nettó 2500 lej volt – ez személyenként 886 lejt jelent –, ebből pedig több mint 2200 lejt költöttek, személyenként 794 lejt. A pénzbeli jövedelem átlagosan közel 2300 lej volt, a különböző javak és szolgáltatások értéke pedig 350 lej.
Az INS összesítése alapján jelentős eltérések voltak az egyes bevételek között földrajzi meghatározottság alapján: a városban élők 38,7 százalékkal több pénzből gazdálkodhattak, mint a vidékiek. A városi környezetben a jövedelem legnagyobb részét, 65 százalékát a bérek jelentették, 21 százalék származott szociális juttatásokból, 6,9 százalék pedig más jellegű javakból. A vidéki háztartások esetében ezzel szemben a jövedelem 35 százaléka mezőgazdasági termésből származott, a fizetés az összeg 31 százaléka volt, a szociális segélyek pedig 25 százalékot tettek ki.
A statisztikai intézet arról is beszámolt, hogy a háztartások havi jövedelmük legnagyobb részét (40,9 százalék) élelmiszerre és alkoholmentes italokra költötték, a közüzemi fogyasztás után pedig a bevétel 19,5 százalékát emésztette fel, ennek legnagyobb részét, 15 százalékát a fűtésre fordították. Jelentős kiadást jelentettek a helyi és állami költségvetésbe befizetett különböző adók és illetékek is.
Beruházásokra, például ingatlan- vagy telekvásárlásra, illetve lakásfelújításra a jövedelmüknek átlagosan alig 0,8 százalékát fordították a lakosok, míg szórakozásra az összeg 1,1 százalékát költötték. A háztartások ugyanakkor a megelőző negyedévhez hasonlóan a legkevesebb pénzt – a teljes jövedelem alig 0,3 százalékát – fordították oktatásra. Noha a városi környezetben havi kiadása 450 lejjel magasabb, mint a vidékieké, élelmiszerre mindössze 46 lejjel költenek többet minden hónapban.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!