
Jövedelmük 90 százalékát kiadásokra fordították a romániai állampolgárok a tavalyi utolsó negyedévben.
2014. január 08., 19:392014. január 08., 19:39
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán arról számolt be, hogy az év utolsó három hónapjában a háztartások átlagbevétele havi nettó 2500 lej volt – ez személyenként 886 lejt jelent –, ebből pedig több mint 2200 lejt költöttek, személyenként 794 lejt. A pénzbeli jövedelem átlagosan közel 2300 lej volt, a különböző javak és szolgáltatások értéke pedig 350 lej.
Az INS összesítése alapján jelentős eltérések voltak az egyes bevételek között földrajzi meghatározottság alapján: a városban élők 38,7 százalékkal több pénzből gazdálkodhattak, mint a vidékiek. A városi környezetben a jövedelem legnagyobb részét, 65 százalékát a bérek jelentették, 21 százalék származott szociális juttatásokból, 6,9 százalék pedig más jellegű javakból. A vidéki háztartások esetében ezzel szemben a jövedelem 35 százaléka mezőgazdasági termésből származott, a fizetés az összeg 31 százaléka volt, a szociális segélyek pedig 25 százalékot tettek ki.
A statisztikai intézet arról is beszámolt, hogy a háztartások havi jövedelmük legnagyobb részét (40,9 százalék) élelmiszerre és alkoholmentes italokra költötték, a közüzemi fogyasztás után pedig a bevétel 19,5 százalékát emésztette fel, ennek legnagyobb részét, 15 százalékát a fűtésre fordították. Jelentős kiadást jelentettek a helyi és állami költségvetésbe befizetett különböző adók és illetékek is.
Beruházásokra, például ingatlan- vagy telekvásárlásra, illetve lakásfelújításra a jövedelmüknek átlagosan alig 0,8 százalékát fordították a lakosok, míg szórakozásra az összeg 1,1 százalékát költötték. A háztartások ugyanakkor a megelőző negyedévhez hasonlóan a legkevesebb pénzt – a teljes jövedelem alig 0,3 százalékát – fordították oktatásra. Noha a városi környezetben havi kiadása 450 lejjel magasabb, mint a vidékieké, élelmiszerre mindössze 46 lejjel költenek többet minden hónapban.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
szóljon hozzá!