Jövedelmük 90 százalékát kiadásokra fordították a romániai állampolgárok a tavalyi utolsó negyedévben.
2014. január 08., 19:392014. január 08., 19:39
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán arról számolt be, hogy az év utolsó három hónapjában a háztartások átlagbevétele havi nettó 2500 lej volt – ez személyenként 886 lejt jelent –, ebből pedig több mint 2200 lejt költöttek, személyenként 794 lejt. A pénzbeli jövedelem átlagosan közel 2300 lej volt, a különböző javak és szolgáltatások értéke pedig 350 lej.
Az INS összesítése alapján jelentős eltérések voltak az egyes bevételek között földrajzi meghatározottság alapján: a városban élők 38,7 százalékkal több pénzből gazdálkodhattak, mint a vidékiek. A városi környezetben a jövedelem legnagyobb részét, 65 százalékát a bérek jelentették, 21 százalék származott szociális juttatásokból, 6,9 százalék pedig más jellegű javakból. A vidéki háztartások esetében ezzel szemben a jövedelem 35 százaléka mezőgazdasági termésből származott, a fizetés az összeg 31 százaléka volt, a szociális segélyek pedig 25 százalékot tettek ki.
A statisztikai intézet arról is beszámolt, hogy a háztartások havi jövedelmük legnagyobb részét (40,9 százalék) élelmiszerre és alkoholmentes italokra költötték, a közüzemi fogyasztás után pedig a bevétel 19,5 százalékát emésztette fel, ennek legnagyobb részét, 15 százalékát a fűtésre fordították. Jelentős kiadást jelentettek a helyi és állami költségvetésbe befizetett különböző adók és illetékek is.
Beruházásokra, például ingatlan- vagy telekvásárlásra, illetve lakásfelújításra a jövedelmüknek átlagosan alig 0,8 százalékát fordították a lakosok, míg szórakozásra az összeg 1,1 százalékát költötték. A háztartások ugyanakkor a megelőző negyedévhez hasonlóan a legkevesebb pénzt – a teljes jövedelem alig 0,3 százalékát – fordították oktatásra. Noha a városi környezetben havi kiadása 450 lejjel magasabb, mint a vidékieké, élelmiszerre mindössze 46 lejjel költenek többet minden hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!