Alekszisz Ciprasz nem adja meg magát

A baloldali politikus ugyanakkor a megszorítások elutasítására biztatta Görögország lakosait a vasárnapi népszavazáson. Néhány órával korábban felmerült, hogy a görög kormány kisebb módosításokkal kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó javaslatait, hogy megállapodásra tudjanak jutni a görög adósságválságról, sőt egyes források azt sem tartották kizártnak, hogy Ciprasz lemond a referendumról. Ám a görög kormányfő cáfolta a spekulációkat.

Ciprasz egyúttal az adósság újrastrukturálását kérte, leszögezve, meg kell találni a módját a válságból való kilábalásnak. Hazugságnak nevezte ugyanakkor azt, hogy Görögország kilépne az eurózónából, amennyiben vasárnap mégis a nemek győznének a referendumon. Ezt mind Görögország, mind Európa számára rossz döntésnek nevezte.

Néhány órával korábban Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Mario Draghinak, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének és Christine Lagarde-nak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójának címzett levélben közölte, kormánya kész elfogadni a nemzetközi hitelezők legutolsó, a bizottság honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott, átfogó javaslatcsomagját.

De csak bizonyos módosításokkal, kiegészítésekkel és pontosításokkal a nemzetközi hitelprogram június 30-án lejáró európai pillére meghosszabbításának és az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM) kötendő hitelmegállapodás részeként. A hír hatására Európában megugrottak a vezető tőzsdeindexek, a perifériás euróövezeti kötvényhozamok csökkentek, az euró árfolyama pedig erősödött a dollárhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Az új javaslatot szerdán estébe nyúlóan vitatták meg az euróövezeti pénzügyminiszterek egy újabb telekonferencia keretében, az eredményekről estig nem érkezett hivatalos bejelentés.

Német szkepticizmus

Németország képviselői hűvösen fogadták a görög javaslatot. Angela Merkel német kancellár a Bundestag rendkívüli ülésén leszögezte, hogy az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a vasárnapra tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni.

Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter kijelentette, hogy Európa nem hagyja magára a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány zsarolását. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint Alekszisz Ciprasz levelével nem vált egyértelműbbé a helyzet, nincs miről komoly tárgyalásokat folytatni.

Névtelenül nyilatkozó euróövezeti tisztségviselők eközben arra figyelmeztettek, hogy a görög miniszterelnök levelében vannak olyan elemek, például az általános forgalmi adót (áfa) és a nyugdíjrendszert illetően, amelyeket nehéz lenne keresztülvinni az euróövezeti pénzügyminisztereken.

Alekszisz Ciprasz levelében öt pontban foglalta össze kéréseit és felajánlásait. Egyebek között azt kérte, hogy tartsák fenn a görög szigeteknek járó 30 százalékos áfakedvezményt és lassabban vezessék ki a rendszerből a legszegényebb nyugdíjasok megsegítését célzó pótlékokat.

Egy euróövezeti tisztségviselő ugyanakkor úgy vélte, hogy elméletileg július 20-áig megköthetik az új megállapodást a görögökkel. A július 20. újabb fontos határidő, a görög kormánynak ekkor kell 3,5 milliárd eurót törlesztenie az EKB-nak. Június–augusztusban összesen 11 milliárd eurót kellene átutalnia a görög kormánynak a nemzetközi hitelezők számláira.

Hogyan tovább?

Mint ismeretes, közép-európai idő szerint kedden éjfélkor lejárt a Görögországot támogató európai hitelprogram. Ezzel egy időben – a fejlett országok közül elsőként – Görögország halasztást kért, és nem teljesítette 1,6 milliárd eurós fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalapnak.

A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben az IMF-nek. Az EFSF vezérigazgatója erről szerdán tájékoztatja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést.

Az Európai Bizottság jelezte, hogy a harmadik lehetőséget támogatja. Görögország sorsa rövid távon az Európai Központi Banktól függ. Az EKB kormányzótanácsa a napokban dönt arról, hogy emeli-e a hosszú távon fizetőképes, de átmeneti likviditási problémákkal küzdő görög pénzintézeteknek nyújtható támogatás keretösszegét. Ha a kormányzótanács korlátozza, netán leállítja a görög bankok likviditási támogatását, az a görög bankrendszer teljes összeomlásához és államcsődhöz vezetne nagyon rövid idő alatt.

Elemzők szerint nem valószínű, hogy az EKB felvállalja ennek a kockázatát. A kormány utasítására szerdán kinyitott mintegy ezer bankfiók az országban, de csak a nyugdíjasok számára, hogy pénzhez juthassanak. A felvehető maximális öszszeg 120 euró. A bankok előtt már korán reggel hosszú sorok álltak.

Eltérő álláspontok a romániai helyzetről

A Romániában jelen lévő görög tőkéjű pénzintézetek nem függenek az anyabankoktól – igyekezett megnyugtatni a kedélyeket szerdán Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. Mint leszögezte, mind a négy görög bank – az Alpha Bank, a Bancpost, a Piraeus és a Banca Românească – romániai jogi személy, amelyre a hazai törvények vonatkoznak, s amelyek a bukaresti jegybank ellenőrzése alatt állnak.

Néhány órával korábban jóval pesszimistábban nyilatkoztak az ING elemzői. Jelentésükben rámutattak, számításaik szerint a 2,5 milliárdra becsült, Athénból érkező forrás helyett a román állam finanszírozhatja meg az országban működő görög bankokat, ami a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékát kitevő negatív hatással lenne a költségvetési deficitre, és kihatna az ország rövid távú adósosztályzatára is.