
„Az RMDSZ két fontos javaslata is bekerülhet az új adótörvénykönyv módosításait célzó tervezetbe. Amennyiben a kormány valóra váltja a tervezetbe foglalt irányelveket, vállalkozóbarát környezet alakul ki Romániában” – idézte Erdei-Dolóczki István képviselőt, az alsóház pénz- és bankügyi bizottságának tagját az RMDSZ szerdai hírlevele.
2015. március 04., 19:462015. március 04., 19:46
2015. március 04., 19:482015. március 04., 19:48
A honatya úgy véli, pozitív hozadékai lehetnek az új adótörvénykönyvnek, hiszen a jogszabályjavaslatban csökkentik a különböző adónemek értékét, és ezek közül számosat kivezetnek a tervezetből.
„Az egyik lényeges különbség a hozzáadottérték-adónál (áfa/TVA) lesz észlelhető, amely 2016 januárjában 20 százalékra csökkenne. Ugyanakkor az alapélelmiszernek számító húsfélék, hal, zöldség és gyümölcs megadóztatása január 1-jétől kilenc százalékra csökkenne. Gyakorlatilag minden adónem csökkenni fog a tervezet hatálybalépésétől számolva” – idézte fel a lényegesebb javaslatokat Erdei-Dolóczki István.
Hozzátette: a mikrovállalkozások tulajdonosainak a pénzforgalomra átszámított 1 százalék adót kell fizetniük, ha legalább két alkalmazott dolgozik a cégnél, 3 százalékot, ha egy alkalmazottal köt szerződést, illetve 3 százalékot és plusz 1530 lejt negyedévenként, ha nincs alkalmazott.
„Míg az első két esetet elfogadhatónak tartjuk, az utóbbi 1530 lej értékű adózással nem értünk egyet” – mutatott rá a képviselő. Mint részletezte, a szövetség azt a javaslatot sem támogatja, miszerint az új adótörvénykönyv a jelenlegi formájában nem tenné lehetővé azt, hogy a társadalom-biztosítási járulékot az érintettek leírják az adózandó jövedelemből.
Konkrét javaslatok
Erdei-Dolóczki István ugyanakkor arra is kitért, hogy a pénzügyminiszter pozitívan véleményezte azt a két, korábban már az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet, amelyek lehetővé tennék a nyugdíjak után fizetett jövedelemadó 2 százalékának átirányítását civil szervezetek, egyházak támogatására, valamint jóváhagynák a hegyvidéki panziók szezonális megadóztatását, ahogyan történik ez jelenleg is a tengerparti panziók esetében, amelyekre csak a turisztikai szezon ideje alatt kell épületadót fizetni.
„A jelenleg hatályban lévő adózási rendszer értelmében a nyugdíjasoknak csak akkor kell adót fizetniük, ha a havi juttatásuk meghaladja az 1000 lejt, így az adót az ezt meghaladó összegre számolják. Az új adótörvénykönyv a nyugdíjak esetében egy magasabb értékkel számolna a jövedelmi adó megállapításakor, ami azt jelenti, hogy az 1000 lejes határt a közeljövőben megemelnék” – zárta tájékoztatóját a szakbizottsági ülést követően Erdei.
Van honnan pótolni
„Az új adótörvény több pénzt hagy az emberek zsebében” – vallja hasonlóképpen az új jogszabálytervezetről Fejér László Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője. A szövetség keddi hírlevele szerint kiemelte, minden adónemnél lesz változás, de „a leglényegesebb a hozzáadottérték-adónál következik be”.
„Azért tartom fontosnak a hozzáadottérték-adó csökkentését, mert 2013-ban a GDP 5,7 százalékát tette ki az innen eredeztethető adócsalás” – vélekedik Fejér, aki azt is pozitívumnak tartja, hogy csökkennek a munkaadók és a munkavállalók adójárulékai is. Jó hír meglátásában az is, hogy eltörlik a tavaly bevezetett 7 eurócentes különbözetet az üzemanyagok jövedéki adójánál, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégeknél és az átlagembereknél egyaránt több pénz maradjon.
Fejér úgy véli, az adók csökkentéséből származó 7 milliárdos kiesés egy részét pótolni lehetne, ha például jól menedzselik a több mint 1200 állami tulajdonban lévő vállalatot, amelyek adóssága 2013 végén elérte a GDP 3,4 százalékát, 22 milliárd lejre rúgott, és adóelmaradásuk a teljes román vállalati szféra 50 százalékát (1,3 milliárd lej) tette ki.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!