„Az RMDSZ két fontos javaslata is bekerülhet az új adótörvénykönyv módosításait célzó tervezetbe. Amennyiben a kormány valóra váltja a tervezetbe foglalt irányelveket, vállalkozóbarát környezet alakul ki Romániában” – idézte Erdei-Dolóczki István képviselőt, az alsóház pénz- és bankügyi bizottságának tagját az RMDSZ szerdai hírlevele.
2015. március 04., 19:462015. március 04., 19:46
2015. március 04., 19:482015. március 04., 19:48
A honatya úgy véli, pozitív hozadékai lehetnek az új adótörvénykönyvnek, hiszen a jogszabályjavaslatban csökkentik a különböző adónemek értékét, és ezek közül számosat kivezetnek a tervezetből.
„Az egyik lényeges különbség a hozzáadottérték-adónál (áfa/TVA) lesz észlelhető, amely 2016 januárjában 20 százalékra csökkenne. Ugyanakkor az alapélelmiszernek számító húsfélék, hal, zöldség és gyümölcs megadóztatása január 1-jétől kilenc százalékra csökkenne. Gyakorlatilag minden adónem csökkenni fog a tervezet hatálybalépésétől számolva” – idézte fel a lényegesebb javaslatokat Erdei-Dolóczki István.
Hozzátette: a mikrovállalkozások tulajdonosainak a pénzforgalomra átszámított 1 százalék adót kell fizetniük, ha legalább két alkalmazott dolgozik a cégnél, 3 százalékot, ha egy alkalmazottal köt szerződést, illetve 3 százalékot és plusz 1530 lejt negyedévenként, ha nincs alkalmazott.
„Míg az első két esetet elfogadhatónak tartjuk, az utóbbi 1530 lej értékű adózással nem értünk egyet” – mutatott rá a képviselő. Mint részletezte, a szövetség azt a javaslatot sem támogatja, miszerint az új adótörvénykönyv a jelenlegi formájában nem tenné lehetővé azt, hogy a társadalom-biztosítási járulékot az érintettek leírják az adózandó jövedelemből.
Konkrét javaslatok
Erdei-Dolóczki István ugyanakkor arra is kitért, hogy a pénzügyminiszter pozitívan véleményezte azt a két, korábban már az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet, amelyek lehetővé tennék a nyugdíjak után fizetett jövedelemadó 2 százalékának átirányítását civil szervezetek, egyházak támogatására, valamint jóváhagynák a hegyvidéki panziók szezonális megadóztatását, ahogyan történik ez jelenleg is a tengerparti panziók esetében, amelyekre csak a turisztikai szezon ideje alatt kell épületadót fizetni.
„A jelenleg hatályban lévő adózási rendszer értelmében a nyugdíjasoknak csak akkor kell adót fizetniük, ha a havi juttatásuk meghaladja az 1000 lejt, így az adót az ezt meghaladó összegre számolják. Az új adótörvénykönyv a nyugdíjak esetében egy magasabb értékkel számolna a jövedelmi adó megállapításakor, ami azt jelenti, hogy az 1000 lejes határt a közeljövőben megemelnék” – zárta tájékoztatóját a szakbizottsági ülést követően Erdei.
Van honnan pótolni
„Az új adótörvény több pénzt hagy az emberek zsebében” – vallja hasonlóképpen az új jogszabálytervezetről Fejér László Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője. A szövetség keddi hírlevele szerint kiemelte, minden adónemnél lesz változás, de „a leglényegesebb a hozzáadottérték-adónál következik be”.
„Azért tartom fontosnak a hozzáadottérték-adó csökkentését, mert 2013-ban a GDP 5,7 százalékát tette ki az innen eredeztethető adócsalás” – vélekedik Fejér, aki azt is pozitívumnak tartja, hogy csökkennek a munkaadók és a munkavállalók adójárulékai is. Jó hír meglátásában az is, hogy eltörlik a tavaly bevezetett 7 eurócentes különbözetet az üzemanyagok jövedéki adójánál, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégeknél és az átlagembereknél egyaránt több pénz maradjon.
Fejér úgy véli, az adók csökkentéséből származó 7 milliárdos kiesés egy részét pótolni lehetne, ha például jól menedzselik a több mint 1200 állami tulajdonban lévő vállalatot, amelyek adóssága 2013 végén elérte a GDP 3,4 százalékát, 22 milliárd lejre rúgott, és adóelmaradásuk a teljes román vállalati szféra 50 százalékát (1,3 milliárd lej) tette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!