
„Az RMDSZ két fontos javaslata is bekerülhet az új adótörvénykönyv módosításait célzó tervezetbe. Amennyiben a kormány valóra váltja a tervezetbe foglalt irányelveket, vállalkozóbarát környezet alakul ki Romániában” – idézte Erdei-Dolóczki István képviselőt, az alsóház pénz- és bankügyi bizottságának tagját az RMDSZ szerdai hírlevele.
2015. március 04., 19:462015. március 04., 19:46
2015. március 04., 19:482015. március 04., 19:48
A honatya úgy véli, pozitív hozadékai lehetnek az új adótörvénykönyvnek, hiszen a jogszabályjavaslatban csökkentik a különböző adónemek értékét, és ezek közül számosat kivezetnek a tervezetből.
„Az egyik lényeges különbség a hozzáadottérték-adónál (áfa/TVA) lesz észlelhető, amely 2016 januárjában 20 százalékra csökkenne. Ugyanakkor az alapélelmiszernek számító húsfélék, hal, zöldség és gyümölcs megadóztatása január 1-jétől kilenc százalékra csökkenne. Gyakorlatilag minden adónem csökkenni fog a tervezet hatálybalépésétől számolva” – idézte fel a lényegesebb javaslatokat Erdei-Dolóczki István.
Hozzátette: a mikrovállalkozások tulajdonosainak a pénzforgalomra átszámított 1 százalék adót kell fizetniük, ha legalább két alkalmazott dolgozik a cégnél, 3 százalékot, ha egy alkalmazottal köt szerződést, illetve 3 százalékot és plusz 1530 lejt negyedévenként, ha nincs alkalmazott.
„Míg az első két esetet elfogadhatónak tartjuk, az utóbbi 1530 lej értékű adózással nem értünk egyet” – mutatott rá a képviselő. Mint részletezte, a szövetség azt a javaslatot sem támogatja, miszerint az új adótörvénykönyv a jelenlegi formájában nem tenné lehetővé azt, hogy a társadalom-biztosítási járulékot az érintettek leírják az adózandó jövedelemből.
Konkrét javaslatok
Erdei-Dolóczki István ugyanakkor arra is kitért, hogy a pénzügyminiszter pozitívan véleményezte azt a két, korábban már az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetet, amelyek lehetővé tennék a nyugdíjak után fizetett jövedelemadó 2 százalékának átirányítását civil szervezetek, egyházak támogatására, valamint jóváhagynák a hegyvidéki panziók szezonális megadóztatását, ahogyan történik ez jelenleg is a tengerparti panziók esetében, amelyekre csak a turisztikai szezon ideje alatt kell épületadót fizetni.
„A jelenleg hatályban lévő adózási rendszer értelmében a nyugdíjasoknak csak akkor kell adót fizetniük, ha a havi juttatásuk meghaladja az 1000 lejt, így az adót az ezt meghaladó összegre számolják. Az új adótörvénykönyv a nyugdíjak esetében egy magasabb értékkel számolna a jövedelmi adó megállapításakor, ami azt jelenti, hogy az 1000 lejes határt a közeljövőben megemelnék” – zárta tájékoztatóját a szakbizottsági ülést követően Erdei.
Van honnan pótolni
„Az új adótörvény több pénzt hagy az emberek zsebében” – vallja hasonlóképpen az új jogszabálytervezetről Fejér László Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője. A szövetség keddi hírlevele szerint kiemelte, minden adónemnél lesz változás, de „a leglényegesebb a hozzáadottérték-adónál következik be”.
„Azért tartom fontosnak a hozzáadottérték-adó csökkentését, mert 2013-ban a GDP 5,7 százalékát tette ki az innen eredeztethető adócsalás” – vélekedik Fejér, aki azt is pozitívumnak tartja, hogy csökkennek a munkaadók és a munkavállalók adójárulékai is. Jó hír meglátásában az is, hogy eltörlik a tavaly bevezetett 7 eurócentes különbözetet az üzemanyagok jövedéki adójánál, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a cégeknél és az átlagembereknél egyaránt több pénz maradjon.
Fejér úgy véli, az adók csökkentéséből származó 7 milliárdos kiesés egy részét pótolni lehetne, ha például jól menedzselik a több mint 1200 állami tulajdonban lévő vállalatot, amelyek adóssága 2013 végén elérte a GDP 3,4 százalékát, 22 milliárd lejre rúgott, és adóelmaradásuk a teljes román vállalati szféra 50 százalékát (1,3 milliárd lej) tette ki.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!