
2012. november 28., 09:512012. november 28., 09:51
A szakember keddi bukaresti sajtótájékoztatóján elmondta, nemcsak finanszírozási eszközként van szüksége az országnak az újabb egyezményre, hanem a külföldi piacokon való megfelelő megítélésben is fontos ez.
„Egy újabb IMF-megállapodás révén Románia hitelesebb lenne, s olcsóbban jutna finanszírozáshoz” – részletezte Van Groningen, aki szerint éppen emiatt igen fontos, hogy létrejöjjön a megállapodás. Amint arról korábban beszámoltunk, az ország nemzetközi hitelezőinek – IMF, Európai Bizottság, Világbank – képviselői legutóbbi romániai látogatásuk során úgy nyilatkoztak, hogy akkor születhet újabb készenléti hitelmegállapodás a bukaresti hatóságokkal, amennyiben teljesülnek a korábbi szándéknyilatkozatokban rögzített feltételek, miután a közösen megállapított strukturális reformok közül sokat nem sikerült megvalósítani a meghatározott ütemterv szerint.
Steven van Groningen ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy áláthatóbb gazdasági szférát, valamint törvénykezési stabilitást szeretnének a Romániában érdekelt külföldi beruházók. Szerinte a december 9. után megalakuló, új kormánytól az várják a befektetők, hogy jó gazda legyen, megoldja az adózás körül felmerült problémákat, illetve hatékonyan gyűjtse be a kirótt adókat, illetékeket. Elvárás továbbá, hogy a leendő kabinet tevékenysége átlátható legyen, legyen egy prioritáslistája a tervezett projektekről, az elkezdett munkálatokat pedig vigye is véghez. „Jobb konzultációt szeretnénk minden érintett féllel.
Azt tapasztaljuk, hogy a törvényeket sürgősségi kormányrendeletekkel módosítják. Sokkal nagyobb törvénykezési stabilitásra van szükség” – vélte Van Groningen, aki ugyanakkor azt is felrótta, hogy túl gyakran változnak azok a személyek, akikkel tárgyalni kell. Az üzletember kijelentésével az elmúlt években tapasztalt, gyakori kormányátalakításokra utalt.
Hasonló elvárásai vannak az új kormánnyal szemben Raymond Bredennek, a Romániai Brit Kereskedelmi Kamara (CCBR) ügyvezető elnökének (jobb oldali portrénkon). Mint hangsúlyozta, az új kabinetnek párthovatartozástól függetlenül világosan jeleznie kell a szándékát a romániai helyzet jobbá tételére. A szakember szerint ezt három úton lehetne megvalósítani.
Először is – mint részletezte – növelni kellene az európai uniós pénzek lehívásának a hatékonyságát, továbbá ki kellene aknázni az országban rejlő potenciált, mind a természeti erőforrások, mind a humán erőforrás tekintetében, harmadsorban pedig Breden szerint a közeljövőben megalakuló kormánynak átláthatóan és szakszerűen kell cselekednie. A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy Románia számára a következő időszakban a fő kihívás a lej euróval szembeni konszolidálása.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.