Fotó: Európai Unió
Az Európai Unió (EU) nem kényszerít a túlzott nagyvonalúságra, semelyik tagállamnak nem kell szociális szolgáltatást nyújtania olyanoknak, akik nem dolgoznak – jelentette ki Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős európai uniós biztos a Die Presse című osztrák konzervatív lapnak adott pénteki interjújában.
2014. augusztus 31., 19:232014. augusztus 31., 19:23
„Az úgynevezett szociális turizmussal kapcsolatos aggályok, vagyis a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlókkal szembeni aggodalmak valósak, ugyanakkor ha nem az érzelmekről, hanem a számokról van szó, már nem olyan rossz a helyzet” – mondta Andor László arra a kérdésre, amely szerint Ausztria, Németország, Nagy-Britannia és Hollandia a szociális rendszerüket kihasználó EU-polgárok hazaküldését szorgalmazta.
Az uniós biztos hozzátette: egyik tagállam sem jelezte, hogy komolyan visszaélnének a szociális rendszerükkel. Arról a felvetésről, amely szerint az EU munkaerőpiacát bevándorlási hullám önti el, Andor László úgy nyilatkozott: az aggodalmak megalapozatlanok voltak, és sajnálatos „hisztéria\" alakult ki az ügy körül.
Példaként említette Nagy-Britanniát, ahol elmondása szerint mesterségesen keltették a konfliktust, hiszen az érveket úgy sorakoztatták, hogy az országot kifelé kormányozzák az unióból. „Jóllehet Spanyolországban tízszer több román vagy bolgár munkavállaló dolgozik, mint a szigetországban, mégsem sajnálkoztak emiatt a spanyolok, holott náluk is vannak problémák” – fogalmazta meg az uniós biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!