„Hazafias” gazdaság kell

Rámutatott: Magyarországon a lakosság arányához képest jóval több dolgozó adófizető él Romániához viszonyítva, ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a budapesti kormány már a rendszerváltás óta nagy hangsúlyt fektetett a kkv-k támogatására. A diplomata ezt „hazafias politikának” nevezte.

„A magyarországi alkalmazottak többsége, mintegy 64 százalékuk kis- és középvállalkozásoknál dolgozik. Az évtizedek során ugyanakkor a privatizációs eljárások is valamivel hatékonyabban zajlottak” – hangsúlyozta Szigeti. Arra a kérdésre, hogy Bukarestnek is hasonló gazdasági politikát kellene-e követnie, az attasé elmondta, a romániai hatóságok a közelmúltban már felismerték, hogy erre szükség van, és megkezdték a szükséges lépések kidolgozását.

„Az előrehaladás nap mint nap tapasztalható, a hatóságok folyamatosan hoznak a kkv-knak kedvező döntéseket, például egyszerűsítik a működéshez szükséges jogi keretet” – magyarázta Szigeti János. Hozzátette, a tavaly elindított Mihail Kogălniceanu-program például a magyarországi új Széchenyi-terv mintájára készült, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások egyszerűbben juthatnak hitelhez. A kereskedelmi attasé ugyanakkor azt is elmondta, az említett gazdasági politika ellenére a budapesti kormány a nagy, multinacionális vállalatok beruházási szándékát is üdvözli.

Magyarországon jelen van többek között a Coca-Cola, a Richter gyógyszergyártó, a Daimler-csoport, amely Mercedes autókat szerel össze, az Opel, az Audi, a japán Suzuki gépkocsigyártó illetékeseivel pedig éppen múlt héten írt alá újabb szerződést a kormány.

Szigeti János annak kapcsán adott interjút a Ziarul Financiar gazdasági portálnak, hogy a Világbank és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb adatai szerint Romániában mintegy 4,3 millió adófizető polgár él, ez az összlakosság 22 százaléka, ehhez képest Magyarországon a népesség 40 százaléka, közel 4 millió személy dolgozik. 1990 körül a romániai alkalmazottak aránya még 48 százalék volt, ez szám szerint meghaladta Magyarország népességét, így az elmúlt két évtizedben a bukaresti kormány mintegy 6,5 millió adófizetőt veszített. Magyarországon a 20 évvel ezelőtt dolgozó polgárok aránya hasonlóan 50 százalék körül mozgott, azóta azonban az ország alkalmazottainak száma mindössze egymillióval csökkent.