„Hadjárat” indul az adócsalás ellen

A szaktárca az adótörvénykönyv módosításával szigorítaná az adócsalás után kiszabott szankciókat, így a törvénytelenül eljáró cégeknek a közeljövőben már nem egy fix összeget, illetve késedelmi kamatot, hanem a be nem jelentett jövedelemmel arányos összeget kell kifizetniük bírságként.

„Azok a cégek, amelyek eltitkolják bevételük egy részét, vagy szándékosan hamis adatokat közölnek az adóhatósággal, a be nem vallott összeg 20–50 százalékát fizetik majd ki bírságként. Figyelembe véve azonban a többféle illetéket, az egyes szankciók összeadása révén az adócsaló jogi személyek akár 100 százalékos bírságban is részesülhetnek” – magyarázta Chiţoiu.

A pénzügyminisztérium nemcsak az adócsalókkal bánna szigorúbban, hanem jutalmazná a tisztességes cégeket. Chiţoiu elmondása szerint a közeljövőben a helyi adók és illetékek mintájára a kormány is 5–10 százalékos árengedményt adna azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a megadott határidő előtt befizetik teljes évi illetéküket az államkasszába.

„Egyelőre elemezzük az intézkedés várható költségvetési hatásait. Úgy gondolom, hogy a módosítás nem okoz bevételhiányt, az árengedmények miatti költségkiesést ugyanis kiegyenlíti az, hogy az államkincstárnak a mostaninál kisebb hitelt kell felvennie a költségvetési deficit fedezéséért” – mutatott rá a pénzügyi tárca vezetője.

Elektronikus pénztárgépeket vezetnek be

Egy másik újdonság, hogy a pénzügyminisztérium Magyarországhoz hasonlóan kötelezővé tenné az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek használatát minden kereskedelmi egységben. Az új felszerelések a papír alapú számlák helyett elektronikus formában tárolnák a vállalkozások bevételeit, az eszközök pedig közvetlenül csatlakoznának az adóhatóság informatikai rendszeréhez.

Az elektronikus pénztárgépeket három szakaszban vezetnék be: előbb a legnagyobb adófizetők, majd a nagyvállalatok, végül pedig a kis- és közepes vállalkozások számára teszik kötelezővé ezek használatát. A szaktárca mindezt március végéig megvalósítaná. Egy korszerű pénztárgép ára beszereléssel együtt mintegy 40–60 euró, az adóhatóság azonban a költségekkel arányos árengedményt biztosít a profitadóból a vállalkozásoknak.

Noha Magyarországon már 2012 őszén bejelentette a kormány, hogy a vállalkozásoknak az adóhatósággal on-line összeköttetésben álló elektronikus pénztárgépeket kell használniuk, az átállás nem zajlik zökkenőmentesen. Az új eszközöket eredetileg tavaly áprilisig kellett volna beszerezni, a határidő azonban hónapról hónapra tolódott. Az országban működő, nagyjából 250 ezer pénztárgép közül eddig valamivel több mint 20 ezret cseréltek on-line felszerelésre.

Szabályoznák a készpénzfizetést

Az interjúban Daniel Chiţoiu azt is elmondta, a pénzügyminisztérium az egy nap alatt a magánszemélyek és a cégek által kifizethető készpénz értékét is szabályozná. Rámutatott: olyan tervezeten dolgoznak, amely alapján a magánszemélyek egy nap során legfeljebb 10 ezer lejnyi készpénzt fizethetnek, a jogi személyek ugyanakkor sem más cégeknek, sem magánszemélyeknek nem adhatnak majd át ötezer lejnél nagyobb összeget. Jelenleg nincs szabályozva, hogy a magánszemélyek egymásnak mekkora összeget fizethetnek ki készpénzben, a jogi személyek esetében pedig a felső határ 10 ezer lej.

Nem mond le Ponta a hétcentes adóról
Normális esetben április elsejétől hatályba lép a január elsejétől az üzemanyagokra kivetni tervezett, majd három hónappal elhalasztott hétcentes plusz jövedéki adó, még Traian Băsescu államfő sem tud majd ellenszegülni – jelentette ki hétfő este az egyik kereskedelmi csatornának adott interjúban Victor Ponta miniszterelnök. Mint ismeretes, a nemzetközi hitelezők küldöttsége kedden érkezett Bukarestbe, az államelnök pedig még a tavalyi év végén ígéretet tett, hogy megpróbálja majd lebeszélni tárgyalópartnereit az új adó szükségességéről.

Chiţoiu hangsúlyozta: a feketegazdaság főként a készpénzfizetésen keresztül működik, ennek nyomán az adócsalásban leginkább a zöldségkereskedelem és a pékipar érintett, ahol a kifizetések többsége készpénzzel történik.

A tárcavezető az ingatlanpiacon tapasztalt csalásokra is felhívta a figyelmet, mint elmondta: az egy nap alatt kifizethető készpénz összegének szabályozása nyomán „a magánszemélyek többé nem indulhatnak egy nagy bőrönd pénzzel lakást, gépkocsit vagy földterületet vásárolni.”

Chiţoiu már 2012 végén, a miniszteri tisztség elfoglalásakor az adócsalás mértékének visszaszorítását tűzte ki egyik legfontosabb céljául, ennek nyomán tavaly nagyszabású átszervezéseket hajtottak végre az adóhatóság területi kirendeltségeinél. Az elmúlt években az államkasszába a különböző adókból és illetékekből befolyt összeg a bruttó hazai termék (GDP) 28–33 százalékát tette ki, ehhez képest az európai uniós átlag 38–40 százalék.

Mint ismeretes, Románia nemzetközi hitelezői rendszeresen bírálják a romániai hatóságokat, amiért nem lépnek fel elég hatékonyan az adócsalás visszaszorítása érdekében. A kormány a legutóbbi készenlétihitel-megállapodáshoz csatolt szándéknyilatkozatban is vállalta a szükséges intézkedések meghozatalát, a Ponta-kabinet egyebek mellet az adóhatóság átszervezésétől remél nagyobb begyűjtési hatékonyságot.