
Huszonkét százalékkal nőtt az élelmiszerek, alkoholmentes italok és dohánytermékek eladása júniusban a megelőző hónaphoz képest – jelentette be tegnap az Országos Statisztikai Intézet (INS). A látványos növekedés minden bizonnyal annak tudható be, hogy június elsejétől az addigi 24-ről 9 százalékra mérsékelték az élelmiszerek és italok általános forgalmi adóját (áfa/TVA), így a statisztikák szerint bejött a kormánynak a fogyasztás bővülésére vonatkozó előrejelzése.
2015. augusztus 04., 19:202015. augusztus 04., 19:20
A hivatal arról is beszámolt, hogy az első nyári hónapban a kiskereskedelemben összességében 7,9 százalékos bővülést jegyeztek májushoz képest. Mint kiderült, a nem élelmiszer jellegű termékek esetében egyszázalékos volt a növekedés, míg az üzemanyag-eladások 1,3 százalékkal bővültek. A kiskereskedelemben ugyanakkor az üzleti forgalom 4,8 százalékkal növekedett 2015 első felében a megelőző év azonos időszakához képest. A növekedés az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladásának köszönhető elsősorban, amely 11,5 százalékkal bővült a vizsgált időszakban. Az üzemanyag eladása is 5,8 százalékkal nőtt, a nem élelmiszerek értékesítése 0,9 százalékkal esett vissza.
Bár a kormány június elsejétől hatályba lépett intézkedése sikeresnek bizonyult, eközben azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra szólította fel Romániát, hogy gondolja át a január elsejétől bevezetendő adótörvénykönyvbe foglalt intézkedéseket, illetve az új kiadási terveket, így ugyanis fokozatosan csökkenthetik az államadósságot, könynyíthetik az adóterheket, és új projekteket finanszírozhatnak. Andrea Schaechter, az IMF romániai delegációvezetője és Guillermo Tolosa romániai IMF-képviselő tegnap közös közleményben jelezte, hogy az ország az elmúlt hét évben ugyan fontos lépéseket tett a vitatott közpénzügyek javítása érdekében, de aggódnak amiatt, hogy az „adótörvénykönyv a jelenlegi formájában veszélybe sodorná ezeket a megvalósításokat”. Mint rámutattak: a tervezett intézkedések hatálybalépése a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékának megfelelő veszteséget okozna, a költségvetés hiányát pedig a GDP legkevesebb 3 százalékára növelné, az államadósság így folyamatosan bővülne. Az IMF szakértői szerint mérsékelni kell a fiskális politika gyakorlatba ültetésének mértékét és sebességét, illetve mérsékeltebb ütemben kell alkalmazni az új kiadási terveket is.
„Sok polgár él még mindig nehéz körülmények között”
Schaechter és Tolosa szerint kérdéses, hogy jelenleg szükség van-e Romániában olyan lépésre, amely nagyobb államadósságot vonna maga után. A valutaalap illetékesei arra is kitértek, hogy ugyan az ország gazdasága gyorsan bővül, a fizetések például idén több mint 7 százalékkal nőttek, de nagyon sok polgár helyzete még mindig rendkívül rossz. Az IMF úgy véli: fenntartható adópolitikára van szükség, főként olyan körülmények között, hogy több év után – „amikor meg kellett húzni a nadrágszíjat” – Romániának tavaly sikerült elérnie egy fenntartható strukturális deficitet, s így 2015-ben és 2016-ban már nem lesz szükség hiánycsökkentésre.
A valutaalap illetékeseinek meglátása szerint a célzott adó- és illetékcsökkentések hozzák a legjobb eredményeket. Ezzel szemben a kormány által javasolt fiskális csomag szinte kizárólag a fogyasztás serkentésére koncentrál, a gazdaság azon öszszetevőjére, ami már most is a leggyorsabb növekedést mutatja. Ha azonban alacsony a befektetések növekedési rátája, akkor a fogyasztás serkentésének kevés életesélye van. „Nem azt próbáljuk mondani, hogy Románia nem tudna nyerni a kisebb adók és illetékek nyomán. Ahhoz azonban, hogy meg lehessen teremteni a szükséges fiskális teret az adócsökkentéshez, konkrétabb intézkedésekre, több időre és a minisztériumok, valamint az adóhatóság közötti szorosabb összehangolásra van szükség. Hatékonyabbá kell tenni az adóbegyűjtést, a közpénzek elköltését, az állami költségvetésből finanszírozott beruházások irányából pedig el kell mozdulni az európai uniós forrásokból támogatottak felé.
A PNL is módosítást kér
Hasonlóan vélekedik a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely az adóügyi módosítások egy részének elhalasztására kéri a kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD). Teodor Atanasiu, a PNL alelnöke elmondta: nem ragaszkodnak ahhoz, hogy például az általános áfacsökkentést halaszszák el, a szerintük módosítást igénylő intézkedésekről tárgyalni fognak a PSD-vel. A liberálisok szerint azért van szükség az átütemezésre, mert a Victor Ponta vezette kormány nem tett meg mindent a kieső bevételek pótlására.
Az adótörvénykönyvet a pénzügyminisztérium újra fogja tárgyalni a Román Nemzeti by The weDownload Manager\" href=\"#74108666\"> Bank (BNR), illetve a politikai pártok képviselőivel, a hónap végére a témában rendkívüli parlamenti ülésszakot hívtak össze. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azonban néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az intézkedéscsomagot nem fogják módosítani. Megjegyezte, a jövő évi állami költségvetést úgy állítják össze, hogy a deficit 2 százalék alatt maradjon.
A jogszabálycsomag 3 százalék körüli költségvetési hiányt eredményezne 2016-ban, amivel Románia ismét túlzott deficitet regisztrálna, amire 2013 óta nem került sor. A törvénykönyv legfontosabb és egyben a költségvetésre legnagyobb hatást gyakorló intézkedése az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékra történő csökkentése a jelenlegi 24 százalékról.
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
szóljon hozzá!