
Huszonkét százalékkal nőtt az élelmiszerek, alkoholmentes italok és dohánytermékek eladása júniusban a megelőző hónaphoz képest – jelentette be tegnap az Országos Statisztikai Intézet (INS). A látványos növekedés minden bizonnyal annak tudható be, hogy június elsejétől az addigi 24-ről 9 százalékra mérsékelték az élelmiszerek és italok általános forgalmi adóját (áfa/TVA), így a statisztikák szerint bejött a kormánynak a fogyasztás bővülésére vonatkozó előrejelzése.
2015. augusztus 04., 19:202015. augusztus 04., 19:20
A hivatal arról is beszámolt, hogy az első nyári hónapban a kiskereskedelemben összességében 7,9 százalékos bővülést jegyeztek májushoz képest. Mint kiderült, a nem élelmiszer jellegű termékek esetében egyszázalékos volt a növekedés, míg az üzemanyag-eladások 1,3 százalékkal bővültek. A kiskereskedelemben ugyanakkor az üzleti forgalom 4,8 százalékkal növekedett 2015 első felében a megelőző év azonos időszakához képest. A növekedés az élelmiszerek, italok és dohánytermékek eladásának köszönhető elsősorban, amely 11,5 százalékkal bővült a vizsgált időszakban. Az üzemanyag eladása is 5,8 százalékkal nőtt, a nem élelmiszerek értékesítése 0,9 százalékkal esett vissza.
Bár a kormány június elsejétől hatályba lépett intézkedése sikeresnek bizonyult, eközben azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra szólította fel Romániát, hogy gondolja át a január elsejétől bevezetendő adótörvénykönyvbe foglalt intézkedéseket, illetve az új kiadási terveket, így ugyanis fokozatosan csökkenthetik az államadósságot, könynyíthetik az adóterheket, és új projekteket finanszírozhatnak. Andrea Schaechter, az IMF romániai delegációvezetője és Guillermo Tolosa romániai IMF-képviselő tegnap közös közleményben jelezte, hogy az ország az elmúlt hét évben ugyan fontos lépéseket tett a vitatott közpénzügyek javítása érdekében, de aggódnak amiatt, hogy az „adótörvénykönyv a jelenlegi formájában veszélybe sodorná ezeket a megvalósításokat”. Mint rámutattak: a tervezett intézkedések hatálybalépése a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékának megfelelő veszteséget okozna, a költségvetés hiányát pedig a GDP legkevesebb 3 százalékára növelné, az államadósság így folyamatosan bővülne. Az IMF szakértői szerint mérsékelni kell a fiskális politika gyakorlatba ültetésének mértékét és sebességét, illetve mérsékeltebb ütemben kell alkalmazni az új kiadási terveket is.
„Sok polgár él még mindig nehéz körülmények között”
Schaechter és Tolosa szerint kérdéses, hogy jelenleg szükség van-e Romániában olyan lépésre, amely nagyobb államadósságot vonna maga után. A valutaalap illetékesei arra is kitértek, hogy ugyan az ország gazdasága gyorsan bővül, a fizetések például idén több mint 7 százalékkal nőttek, de nagyon sok polgár helyzete még mindig rendkívül rossz. Az IMF úgy véli: fenntartható adópolitikára van szükség, főként olyan körülmények között, hogy több év után – „amikor meg kellett húzni a nadrágszíjat” – Romániának tavaly sikerült elérnie egy fenntartható strukturális deficitet, s így 2015-ben és 2016-ban már nem lesz szükség hiánycsökkentésre.
A valutaalap illetékeseinek meglátása szerint a célzott adó- és illetékcsökkentések hozzák a legjobb eredményeket. Ezzel szemben a kormány által javasolt fiskális csomag szinte kizárólag a fogyasztás serkentésére koncentrál, a gazdaság azon öszszetevőjére, ami már most is a leggyorsabb növekedést mutatja. Ha azonban alacsony a befektetések növekedési rátája, akkor a fogyasztás serkentésének kevés életesélye van. „Nem azt próbáljuk mondani, hogy Románia nem tudna nyerni a kisebb adók és illetékek nyomán. Ahhoz azonban, hogy meg lehessen teremteni a szükséges fiskális teret az adócsökkentéshez, konkrétabb intézkedésekre, több időre és a minisztériumok, valamint az adóhatóság közötti szorosabb összehangolásra van szükség. Hatékonyabbá kell tenni az adóbegyűjtést, a közpénzek elköltését, az állami költségvetésből finanszírozott beruházások irányából pedig el kell mozdulni az európai uniós forrásokból támogatottak felé.
A PNL is módosítást kér
Hasonlóan vélekedik a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely az adóügyi módosítások egy részének elhalasztására kéri a kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD). Teodor Atanasiu, a PNL alelnöke elmondta: nem ragaszkodnak ahhoz, hogy például az általános áfacsökkentést halaszszák el, a szerintük módosítást igénylő intézkedésekről tárgyalni fognak a PSD-vel. A liberálisok szerint azért van szükség az átütemezésre, mert a Victor Ponta vezette kormány nem tett meg mindent a kieső bevételek pótlására.
Az adótörvénykönyvet a pénzügyminisztérium újra fogja tárgyalni a Román Nemzeti by The weDownload Manager\" href=\"#74108666\"> Bank (BNR), illetve a politikai pártok képviselőivel, a hónap végére a témában rendkívüli parlamenti ülésszakot hívtak össze. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azonban néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az intézkedéscsomagot nem fogják módosítani. Megjegyezte, a jövő évi állami költségvetést úgy állítják össze, hogy a deficit 2 százalék alatt maradjon.
A jogszabálycsomag 3 százalék körüli költségvetési hiányt eredményezne 2016-ban, amivel Románia ismét túlzott deficitet regisztrálna, amire 2013 óta nem került sor. A törvénykönyv legfontosabb és egyben a költségvetésre legnagyobb hatást gyakorló intézkedése az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékra történő csökkentése a jelenlegi 24 százalékról.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!