Áfacsökkentés adóemeléssel

Ennek a verziónak pedig igen közel kell állnia a végső tervezethez, hiszen Victor Ponta miniszterelnök hétfőn ismételten leszögezte, hogy a kormány legkésőbb március 25-én beterjeszti a jogszabálycsomagot a szenátus elé, hogy az április végéig a döntéshozó alsóházhoz is eljusson.

A kormányfőnek egyébként határozott szándéka, hogy amennyiben azt tapasztalják, hogy az ellenzék fékezi a munkafolyamatot, és ennek nyomán a tervezetet nem tudják a parlamenti ülésszak végéig törvényerőre emelni, akkor kabinetjével felelősséget vállal az abban foglaltakért. Mint ismeretes, a kormány felelősségvállalása a kabinet bukásához vezethet, amennyiben a honatyák többsége nem szavazza meg a tervezetet.

Szélesebb körű áfacsökkentés

Úgy tűnik, a javaslattevőknek sikerült meggyőzniük a kormányt arról, hogy valamennyi alapélelmiszer esetében csökkentse a jelenlegi 24 százalékosról 9 százalékosra az áfát. Amint arról több ízben is írtunk, az új adótörvénykönyv első tervezete a kenyér mellett még csak a húsokat, a halat, a zöldségeket, valamint gyümölcsöket tartalmazta, most azonban kiterjesztenék a kört a tejre, a tejipari termékekre, a tojásra, az élő állatokra és baromfikra, a húsipari termékekre, a fogyasztásra alkalmas belsőségekre, illetve a feldolgozott zöldségekre és gyümölcsökre is.

A legfrissebb javaslatcsomag szerint mindössze 9 százalékos áfát kellene fizetniük a sportesemények szervezőinek is – a kormány érvelése szerint ugyanis ezek nagy érdeklődésre számot tartó társadalmi és gazdasági események. Ezzel a lépéssel a sportesemények belépői a kastélyok, múzeumok, emlékházak, műemlékek, állat- és botanikus kertek, vásárok, expók, kulturális események, illetve mozik belépőivel kerülnének egy besorolásba.

A legújabb tervezet egyébként továbbra is fenntartja azt az elképzelést, miszerint az új adótörvénykönyv életbe lépésével a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra csökken az általános áfa, 2018-tól pedig már csak 18 százalékos adókulcsot alkalmaznak.

A helyi adókat emelnék

Eközben mélyebben a zsebükbe kellene nyúlniuk mindazoknak, akiknek telek, illetve gépkocsi van a tulajdonukban, és úgy tűnik, az ingatlanadó emelését is tervezte a kormány, azonban a közviták során tapasztalt nyomásra erről végül lemondtak.

A Mediafax birtokába jutott új tervezet értelmében mind a bel-, mind pedig a kültelkek adója a közvitára bocsátott javaslatcsomagban szereplőnél nagyobb mértékben nőne 2016-tól. A kormány megtartotta azt a fajta besorolást, hogy minimum és maximum értéket ad meg a különböző kategóriákra alkalmazandó szorzókra, azonban emelte ezek értékét.

Hasonlóképpen magasabb állandókat találunk az adótörvénykönyv legfrissebb tervezetében a személygépkocsik, a motorkerékpárok, valamint a teherszállító járművek után fizetendő adó esetében is. Egy 1600 köbméteresnél kisebb hengerűrtartalmú személygépkocsi esetében például a 200 köbcentiméterenkénti szorzó a korábban tervezett 8 lej helyett immár 9 lejjel szerepel, egy 1400 köbcentis autónál tehát a befizetendő érték 56 lej helyett immár 63 lej.

Miközben a hírügynökség birtokába került, hétfőn délután nyilvánosságra hozott új tervezet még mintegy 6 százalékos adóemelést tartalmazott a lakóingatlanok esetében is, később a pénzügyminisztérium ezt az egy kiszivárgott információt cáfolni sietett. A szaktárca közlése szerint a konzultációk során tapasztaltak nyomán döntöttek úgy, hogy letesznek ebbéli szándékukról, azonban arra nem térnek ki, hogy mikor került sor ezekre az egyeztetésekre olyan körülmények között, hogy a Mediafax információi szerint a tervezet pénteken készült el.

Újságírói kérdésre egyébként Victor Ponta kormányfő emlékeztetett, a helyi adók és illetékek szintjének meghatározása a helyi hatóságok feladata, a kormány csupán a jogi keretet adja meg arra, hogy milyen értékű emeléseket lehet bevezetni.

Drágább lehet válni is

Azoknak a személyeknek is többet kell majd fizetniük, ha a kiszivárgott variáns lép végül hatályba, akik közigazgatási úton, a helyi polgármesteri hivatalban válnak el, az egyébként állandó öszszeg 50 százalékig terjedő értékkel is nőhet. Mint ismeretes, azon házastársak élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek nincs gyermekük.

A standard összeg a válásra 500 lej, amit a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében 20 százalékig terjedő értékkel növelhetnek az önkormányzatok. Az egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott jogszabálycsomagban az 500 lejes kiindulási összeget még megtartotta a kormány, de 50 százalékos emelési lehetőséget tett lehetővé, a legfrissebb tervben viszont már az összeg 532 lej, s az 50 százalékos emelési lehetőséget pedig fenntartották. Az összegek egyébként a helyi büdzsét gazdagítják.

Jövedéki adó az e-cigarettára is

Az adótörvénykönyv legújabb tervezete ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy – a többi dohányipari termékhez hasonlóan – jövő évtől jövedéki adót vetnek ki az elektronikus cigarettára is, aminek értéke évről évre az éves szintű infláció mértékével fog bővülni. A kormány a dokumentumban azzal érvel, hogy más európai országok is hasonlóképpen járnak el, s az Európai Bizottság munkacsoportjaiban is zajlik az egyeztetés a témában.

A tervek szerint az új adó milliliterenként 0,5 lej lenne az e-cigaretták esetében. Ugyanakkor egy úgynevezett „felmelegített dohány” kategóriát is bevezetnek, amelynek jövedéki adója a javaslat szerint kilogrammonként 384 lej lenne. Viszonyítási alapként jelen pillanatban a közönséges cigaretta esetében a kilogrammonkénti jövedéki adó 383 lej. Ez utóbbi összeg is évente bővül az infláció értékével.

Megadóztatnák a borravalót

A borravaló megadóztatását tűzte zászlajára a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Tanácsa (CNIPMMR) – Dan Mureşan, az egyesület alelnöke el is juttatta a pénzügyminisztériumhoz erre vonatkozó javaslatukat. Ennek értelmében a borravaló rögzített összegként megjelenne a számlán, és a kifizetendő érték 5 vagy 10 százalékára rúgna. A befolyó pénzek után pedig a pincérek adóznának.

Mint ismeretes, egy évvel ezelőtt a turisztikai munkáltatók szervezete rukkolt elő hasonló elképzeléssel, de előrelépés a témában nem történt. A jelenleg hatályos törvények értelmében amennyiben az adóellenőrök több pénzt találnak a pincéreknél, mint amennyit a pénztárgépbe bevezettek, a vendéglátó-ipari egységre bírságot róhatnak ki, a büntetés akár az egység tevékenységének három hónapos felfüggesztéséig is elmehet.

Azt pedig, hogy az adóhatóság nem viccel, az is igazolja, hogy az adócsalás visszaszorítását célzó jogszabálycsomag – amely a nyugtalottót is tartalmazza, mintegy serkentőként, hogy az ügyfelek kérjék a nyugtát – hatálybalépése óta több neves bukaresti vendéglő és bár ideiglenes bezárását is elrendelték.

A Mediafax hírügynökség információi szerint a fővárosban 24 vendéglátó-ipari egység, valamint valutaváltó ajtaján fog lógni az elkövetkező egy-három hónapban a tábla, miszerint „A nyugtakibocsátás elmulasztása miatt a tevékenység felfüggesztését rendelte el az adóhatóság adócsalás-ellenes ügyosztálya (DGAF)”. A szakhatóság egyébként összesen 125 céget ellenőrzött. Összesen 899 500 lej értékben róttak ki pénzbírságot, 95 901 lejt, 27 ezer eurót és 3200 amerikai dollárt koboztak el.