
Amennyiben a költségvetési bevételek lehetővé teszik, a parlament módosíthatja majd az úgynevezett oszlopadót, kivételeket téve például lehetővé – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök csütörtök késő délután Nagyváradon, miután ellátogatott az ipari parkba.
2014. május 25., 16:112014. május 25., 16:11
Amint arról beszámoltunk, a létesítményben jelen levő vállalkozások nyílt levélben kérték csütörtökön a kormánytól, hogy a nem ingatlanjellegű építményekre vonatkozó adó esetében tegyen kivételt az ipari parkokban működő cégekkel.
A kormányfő kérésükre leszögezte, amint megvannak az első negyedévi mutatók, s amennyiben azok – a várakozásoknak megfelelően – nagyobbak lesznek, mint a költségvetésben előre jelzettek, akkor két út áll majd a kabinet előtt: vagy csökkenti a cégek által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét – aminek szerinte minden vállalkozás örülne –, vagy a parlament módosítja az oszlopadóról szóló jogszabály előírásait.
Ponta látogatását megelőzően, aznap ugyanakkor az ingatlan értéke 0,5 százalékának megfelelő épületadót vetett ki a nagyváradi önkormányzat az ipari parkban megtelepedett cégekre. Ez az érték egyébként a fele a létesítményen kívül működő vállalkozásokat sújtó adó mértékének.
Ilie Bolojan polgármester az ülésen elmondta, az kényszerítette őket a döntés meghozására, hogy a kormány nem teszi lehetővé, hogy júliustól adókedvezményekben részesüljenek az ipari parkokban működő cégek. Amennyiben viszont Liviu Dragnea fejlesztési miniszter rendeletben meghosszabbítja az állami segélyeket lehetővé tevő konstrukciót, akkor a városi képviselőtestületet újra összehívják, s eltörölik ezt a 0,5 százalékos adót.
A parlament még beleszólhat
„Az oszlopadóról hozott kormányhatározat parlamenti vitája során még lehetnek módosítások, hiszen a rendelkezés sok párt körében váltott ki ellenszenvet” – vallja Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke.
A gazdasági szakember a Krónika megkeresésére leszögezte, nem tudja egyelőre felmérni, mennyire lehetetleníti el az adóteher az aktív vállalkozói tevékenységet, de minden pluszadó egyértelműen nehezíti az üzleti szféra működését, így azok ezt vagy a költségekre terhelik, és a fogyasztókkal fizettetik meg, vagy a cég felvállalja. Ám ez – tette hozzá – ritkábban fordul elő.
Gyerkó ugyanakkor emlékeztetett, hogy az állami költségvetést próbálják ezzel a pluszadóval pótolni, évi 1,5 milliárdot remélnek tőle, de meglátása szerint, ez akkor is helytelen. „Az időzítés is olyan volt, a karácsonyi szünetben fogadták el, amikor a véleményformálók nem reagálták le elég egyértelműen. A parlamenti vita során sokat nyom majd a latba, hogy terepen milyen visszajelzések érkeznek a vállalkozóktól a politikusokhoz” – szögezte le Gyerkó László.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!