
Amennyiben a költségvetési bevételek lehetővé teszik, a parlament módosíthatja majd az úgynevezett oszlopadót, kivételeket téve például lehetővé – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök csütörtök késő délután Nagyváradon, miután ellátogatott az ipari parkba.
2014. május 25., 16:112014. május 25., 16:11
Amint arról beszámoltunk, a létesítményben jelen levő vállalkozások nyílt levélben kérték csütörtökön a kormánytól, hogy a nem ingatlanjellegű építményekre vonatkozó adó esetében tegyen kivételt az ipari parkokban működő cégekkel.
A kormányfő kérésükre leszögezte, amint megvannak az első negyedévi mutatók, s amennyiben azok – a várakozásoknak megfelelően – nagyobbak lesznek, mint a költségvetésben előre jelzettek, akkor két út áll majd a kabinet előtt: vagy csökkenti a cégek által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét – aminek szerinte minden vállalkozás örülne –, vagy a parlament módosítja az oszlopadóról szóló jogszabály előírásait.
Ponta látogatását megelőzően, aznap ugyanakkor az ingatlan értéke 0,5 százalékának megfelelő épületadót vetett ki a nagyváradi önkormányzat az ipari parkban megtelepedett cégekre. Ez az érték egyébként a fele a létesítményen kívül működő vállalkozásokat sújtó adó mértékének.
Ilie Bolojan polgármester az ülésen elmondta, az kényszerítette őket a döntés meghozására, hogy a kormány nem teszi lehetővé, hogy júliustól adókedvezményekben részesüljenek az ipari parkokban működő cégek. Amennyiben viszont Liviu Dragnea fejlesztési miniszter rendeletben meghosszabbítja az állami segélyeket lehetővé tevő konstrukciót, akkor a városi képviselőtestületet újra összehívják, s eltörölik ezt a 0,5 százalékos adót.
A parlament még beleszólhat
„Az oszlopadóról hozott kormányhatározat parlamenti vitája során még lehetnek módosítások, hiszen a rendelkezés sok párt körében váltott ki ellenszenvet” – vallja Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke.
A gazdasági szakember a Krónika megkeresésére leszögezte, nem tudja egyelőre felmérni, mennyire lehetetleníti el az adóteher az aktív vállalkozói tevékenységet, de minden pluszadó egyértelműen nehezíti az üzleti szféra működését, így azok ezt vagy a költségekre terhelik, és a fogyasztókkal fizettetik meg, vagy a cég felvállalja. Ám ez – tette hozzá – ritkábban fordul elő.
Gyerkó ugyanakkor emlékeztetett, hogy az állami költségvetést próbálják ezzel a pluszadóval pótolni, évi 1,5 milliárdot remélnek tőle, de meglátása szerint, ez akkor is helytelen. „Az időzítés is olyan volt, a karácsonyi szünetben fogadták el, amikor a véleményformálók nem reagálták le elég egyértelműen. A parlamenti vita során sokat nyom majd a latba, hogy terepen milyen visszajelzések érkeznek a vállalkozóktól a politikusokhoz” – szögezte le Gyerkó László.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!