Oszlopadó: kedvezmények jöhetnek

Amint arról beszámoltunk, a létesítményben jelen levő vállalkozások nyílt levélben kérték csütörtökön a kormánytól, hogy a nem ingatlanjellegű építményekre vonatkozó adó esetében tegyen kivételt az ipari parkokban működő cégekkel.

A kormányfő kérésükre leszögezte, amint megvannak az első negyedévi mutatók, s amennyiben azok – a várakozásoknak megfelelően – nagyobbak lesznek, mint a költségvetésben előre jelzettek, akkor két út áll majd a kabinet előtt: vagy csökkenti a cégek által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét – aminek szerinte minden vállalkozás örülne –, vagy a parlament módosítja az oszlopadóról szóló jogszabály előírásait.

Ponta látogatását megelőzően, aznap ugyanakkor az ingatlan értéke 0,5 százalékának megfelelő épületadót vetett ki a nagyváradi önkormányzat az ipari parkban megtelepedett cégekre. Ez az érték egyébként a fele a létesítményen kívül működő vállalkozásokat sújtó adó mértékének.

Ilie Bolojan polgármester az ülésen elmondta, az kényszerítette őket a döntés meghozására, hogy a kormány nem teszi lehetővé, hogy júliustól adókedvezményekben részesüljenek az ipari parkokban működő cégek. Amennyiben viszont Liviu Dragnea fejlesztési miniszter rendeletben meghosszabbítja az állami segélyeket lehetővé tevő konstrukciót, akkor a városi képviselőtestületet újra összehívják, s eltörölik ezt a 0,5 százalékos adót.

A parlament még beleszólhat

„Az oszlopadóról hozott kormányhatározat parlamenti vitája során még lehetnek módosítások, hiszen a rendelkezés sok párt körében váltott ki ellenszenvet” – vallja Gyerkó László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) országos alelnöke.

A gazdasági szakember a Krónika megkeresésére leszögezte, nem tudja egyelőre felmérni, mennyire lehetetleníti el az adóteher az aktív vállalkozói tevékenységet, de minden pluszadó egyértelműen nehezíti az üzleti szféra működését, így azok ezt vagy a költségekre terhelik, és a fogyasztókkal fizettetik meg, vagy a cég felvállalja. Ám ez – tette hozzá – ritkábban fordul elő.

Gyerkó ugyanakkor emlékeztetett, hogy az állami költségvetést próbálják ezzel a pluszadóval pótolni, évi 1,5 milliárdot remélnek tőle, de meglátása szerint, ez akkor is helytelen. „Az időzítés is olyan volt, a karácsonyi szünetben fogadták el, amikor a véleményformálók nem reagálták le elég egyértelműen. A parlamenti vita során sokat nyom majd a latba, hogy terepen milyen visszajelzések érkeznek a vállalkozóktól a politikusokhoz” – szögezte le Gyerkó László.