Lélegzetvételhez jutnának. Jól jönne a készruhagyártó ágazatnak az adómentesség
Fotó: Barabás Ákos
Nem hogy eltörölné az IT-szektorban biztosított adókedvezményeket Eugen Teodorovici pénzügyminiszter: saját elmondása szerint éppen azon gondolkozik, hogy kiterjessze azokat a gazdaság más ágazataira is.
Jó intézkedés az IT-szektorban nyújtott adómentesség Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint, éppen ezért azon gondolkodik, hogy kiterjessze azt a gazdaság más ágazataira is. A tárcavezető legújabb elképzeléseiről annak apropóján beszélt, hogy a hét végén Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke felvetette, hogy minden jövedelmet adókötelessé kell tenni, szerinte ugyanis nem normális, hogy éppen a legnagyobb fizetéseket nyújtó IT-szektor élvez jövedelemadó-mentességet.
Nem tetszik Ludovic Orban liberális pártelnöknek, hogy az IT-szektorban dolgozóknak nem kell jövedelemadót fizetniük. A szakma szerint viszont programozók nélkül maradna az ország, ha megszűnne a kedvezmény, Románia ugyanis csak így lehet versenyképes.
„Úgy gondolom, hogy erről olyan emberek beszélnek, akik nem értik ezt a gazdasági jelenséget. Nagyon jó intézkedés volt. Miután éveken át ösztönöztük őket, az információs technológia jelentős hányadát teszi ki a bruttó hazai terméknek” – fogalmazott Teodorovici.
Beszélt egyúttal arról is, hogy több olyan ágazat – köztük a készruhagyártás és a feldolgozó ágazat – munkáltatóival is egyeztetett, ahol szerinte
„Romániában hagyományuk van ezeknek az ágazatoknak. Láthattuk, hogy ezek az intézkedések nagyon jó eredményt hoztak, és akkor azt hiszem, ez a helyes hozzáállás” – szögezte le a pénzügyminiszter.
„Hosszú távú elképzelésre lenne szükség, el kellene dönteni, hogy milyen iparágak jelentik a hosszú távú fejlődés zálogát az ország számára, és azokat megkülönböztetett módon támogatni” – fogalmazta meg megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akit Teodorovici legújabb bejelentései kapcsán faggattunk. Mint hangsúlyozta,
„Nem az éppen hatalmon levő kormánynak, pártnak kellene döntenie ezekről a hosszú távú stratégiákról, hiszen a kormányok változnak. A hatalmon levő párt kitalál valamit, majd jön a következő, és azt mondja, ez nem jó irány, és másként dönt. Az ország vízióját széleskörű konzultáció után közösen kell eldönteni, majd közösen betartani, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon. Romániában viszont hiányzik a vízió, a folytonosság” – fejtette ki a gazdasági szakember.
Édler meglátása szerint a stratégiába azt kellene belefoglalni, hogy milyen legyen az ország tíz, húsz vagy éppen ötven év múlva, meg kellene határozni azokat az iparágakat, amelyekbe ha most befektet az állam, hosszú távon meghozzák az elvárt eredményt, és ezeket kellene a továbbiakban segíteni, hogy megmaradjanak az országban, és tovább fejlődjenek. Édler szerint a számítástechnikát jó döntés volt adókedvezményekkel támogatni, látszanak az eredmények, ezzel Románia felkerült az ágazat térképére.
– fogalmazott a kamara elnöke, aki szerint a készruhaipar jelenleg nagyon sok alkalmazottat foglalkoztat, de mivel kevés hozzáadott értéket termel, nem biztos, hogy éppen ezt az ágazatot kell kiemelten segíteni. „Ennek a meghatározására széles körű konzultációra lenne szükség. Szét kell nézni a világban, levonni a következtetéseket, és annak alapján dönteni. Nem vaktában osztogatni a kedvezményeket” – emelte ki újfent Édler András.
A készruhagyártásban minden állami segítség jól jön, hiszen egyre nehezebb helyzetben van az iparág – reagált a felvetésre Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana készruhagyár tulajdonos-igazgatója. Mint lapunk megkeresésére hangsúlyozta, ha az ágazatban az alkalmazottaknak nem kellene jövedelmi adót fizetniük a bérük után, akkor több pénzt vihetnének haza, s ez javítana a helyzetükön. Rámutatott ugyanis:
Dobra László elmondta, a lohn-rendszerben, vagyis bérmunkában dolgozó gyáraknál az összköltség több mint 85 százalékát teszi ki a bérköltség, ezért általában minimálbért tudnak biztosítani az alkalmazottaiknak. „A kormány évente 9–10 százalékkal emeli a minimálbért, ellenben mi örülünk, ha a megrendelőiktől évente 1–2 százalékos emelést ki tudunk alkudni. Ilyen körülmények között lassan eljutunk oda, hogy az olló szárai összezárulnak, és kénytelenek leszünk becsukni a kapukat” – fogalmazott a vállalkozó, aki szerint ha a kormány kiterjesztené az ágazatra az adókedvezményeket, az lélegzetvételhez juttatná az iparágat.
Enyhén nőtt a munkanélküliség
Idén áprilisban a naptárhatástól megtisztított munkanélküliségi ráta 4 százalékos volt, ami 0,1 százalékpontos növekedést jelent az előző hónapban regisztrált 3,9 százalékhoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az állástalanok (15–74 év) számát az idei év negyedik hónapjára 354 000 főre becsülik, ami növekedést jelent a márciusi 347 ezerhez képest, ám csökkenést mutat az előző év azonos időszakában regisztrált 395 ezer főhöz mérten. Nemek közötti bontásban a férfiak körében 0,8 százalékponttal magasabb volt az állástalanok aránya: a nőknél 3,5 százalékos, a férfiaknál pedig 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A felnőtt lakosság (25–74 év) körében áprilisban 3,1 százalékon állt a mutató – a férfiaknál 3,5 százalék, a nőknél 2,7 százalék. A 25–74 éves állástalanok teszik ki a romániai munkanélküliek 73,7 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!