
2012. október 05., 08:472012. október 05., 08:47
A pénzügyi tárca korábbi jelentése szerint a helyi ingatlan- és gépkocsiadókat január 1-jétől emelték volna 16 százalékkal, vagyis a 2010 és 2012 közötti inflációs ráta értékével. A hatóságok becslése szerint így a helyi önkormányzatok éves bevétele 530 millió lejjel emelkedne. A határozattervezet szerint például egy négyszobás, 100 négyzetméteres tömbházlakás esetében az éves illeték 80-ról 93 lejre növekedne. Abban az esetben azonban, ha a tulajdonos több ingatlannal rendelkezik, a második lakás után 65 százalékkal, a harmadik esetében pedig 150 százalékkal kellene többet fizetnie évente.
Victor Ponta miniszterelnök ezzel szemben rámutatott, a pénzügyi szaktárca illetékesei pontatlanul fogalmaztak, hiszen a hatályos jogszabályok értelmében az önkormányzatok hatásköre, hogy háromévente kiigazítják-e az inflációs ráta mértékével a helyi ingatlan- és gépkocsiadókat. „Háromévente az önkormányzatoknak jogában áll – és nem kötelességük – az inflációs rátához igazítani a helyi adók és illetékek értékét, az inflációs rátáról szóló határozatot, illetve azt, hogy maximálisan mennyivel lehet emelni a díjakat, a pénzügyi szaktárca által kiadott dokumentum határozza meg” – nyilatkozta Ponta a Realitatea Tv-nek. Legutóbb 2010-ben emelték a helyi adókat és illetékeket, így az újabb növekedésre januártól ismét sor kerülhet.
A miniszterelnök egyébként azt is elmondta, egyenesen feldühítette, hogy a minisztérium pontatlan információkat tett közzé, ugyanakkor pedig nem tájékoztatták őt, mielőtt nyilvánosságra hozták a határozattervezetet, emiatt Florin Georgescu tárcavezetővel és Liviu Voinea államtitkárral is beszélt, az illetékesek azonban szintén nem tudtak semmit az ügyről. A nézeteltérés következtében csütörtök reggelre a minisztérium honlapjáról már eltűnt a vitatott határozattervezet.
Az adóemeléssel egyébként a hivatalos okiratok, értesítések, illetve reklámfelületek használatára adott engedélyek kibocsátásánál fizetendő díjakat is növelnék, emellett módosulna például a maximálisan kiszabható bírságok, valamint a törzskönyvezés értéke is. A járművek után fizetendő adók legutóbbi emelése óta még nem telt el három év, így ezek az értékek egyelőre nem változhatnak.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.