2013. március 07., 15:032013. március 07., 15:03
A tárcavezető azt mondta, a kormány elképzelése szerint július 1-jétől kísérleti jelleggel vezetnék be az adócsökkentést, előbb azonban elemezniük kell a gazdaság alakulását az első negyedévben. A malom- és sütőipar képviselői ugyanakkor adósztrájkot helyeztek kilátásba, ha a kormány nem vezeti be minél hamarabb az adócsökkentést, elmondásuk szerint ugyanis az elmúlt évet több tízmillió eurós veszteséggel zárták.
Aurel Popescu, a Rompan sütőipari munkáltatói szövetség elnöke elmondta: egyszerűen nincs más választásuk, képtelenek fizetni a kirótt illetékeket. Hozzátette: a kormányt arra is felszólították, hogy az adócsalás visszaszorítása érdekében szigorítsa a szektor vállalatainak és kereskedelmi egységeinek ellenőrzését, ezt ugyanis az illetékes intézmények jó pár éve elhanyagolják. „Az év végi adatok szerint csak a kenyér esetében az adócsalás mértéke elérte az egy milliárd lejt, azaz a 300 millió eurót. A számok alapján pedig az év első két hónapjában pedig soha nem tapasztalt mértékben, a megelőző év azonos időszakához képest 25 százalékkal csökkentek a szektorban az eladások” – panaszolta a konferencián Popescu. Hozzátette: a teljes malom- és sütőiparban az adócsalás mértéke 70 százalékos, vagyis a bevétel ekkora része nem folyik be az államkasszába. A szektorban egyébként valamivel több mint 6000 romániai vállalat tevékenykedik, az élelmiszeriparban dolgozó 151 ezer beosztott közül pedig 80 ezren a malom- és sütőipar alkalmazottja.
Amint arról beszámoltunk, Achim Irimescu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára február közepén jelentette be, hogy várhatóan ez év júniusától kísérleti jelleggel csökkentik az áfát a kenyér előállításához szükséges teljes lánc – a gabona, a malomipar, illetve a pékségek – esetében. Az illetékes hangsúlyozta: mindez nem vezet a péktermékek árának csökkenéséhez, azonban hozzájárul az adócsalás visszaszorításához. Daniel Constantin mezőgazdasági tárcavezető akkor úgy nyilatkozott: az általános forgalmi adó csökkentése évente 200 millió lejes kiesést eredményezne az államkassza számára. Az illeték mérséklésével Erik de Vrijer, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője sem értett egyet januári Bukarestben tett látogatása alkalmával.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.