
2011. szeptember 14., 08:062011. szeptember 14., 08:06
Jelen pillanatban a 9 százalékos áfa csak a félpanziós ellátásra, azaz a szállásra és a reggelire érvényes, valamennyi más esetben ebben az ágazatban is 24 százalékos adót kell fizetni. Elena Udrea egyébként már korábban kilátásba helyezte az idegenforgalmi áfa csökkentését. Mint mondta, ez a lépés szerinte arra bátorítaná a magánbefektetőket, hogy panziókat létesítsenek. Augusztus végén azonban Emil Boc kormányfő elzárkózott attól, hogy konkrét választ adjon a témában feltett kérdésre. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy amint gazdaságilag lehetségessé válik, a kormány meghozza majd az intézkedést.
A nagyváradi Góbé Csárda biztosan azok között a szolgáltatók között van, amelyek csökkentenék az áraikat, ha valóban 9 százalékra esne az áfa értéke a mostani 24-ről – szögezte le a Krónika érdeklődésére Koroknai Márta, a csárda társtulajdonosa. „Nagy könnyebbség volna, a 24 százalék nagyon sok” – fogalmazott a vállalkozó. Mint mondja, a csárdának az az érdeke, hogy lejjebb vigye az árakat, és így több vendéget legyen képes becsalogatni. Koroknai Márta azt is elmondta, hogy már korábban olvasta az új turisztikai törvénytervezetet, benne az áfacsökkentéssel, és régóta várja, hogy az amúgy is magas 19 százalékról tavaly 24-re emelt adó végre elviselhetőbb szintre kerüljön.
Hatalmas segítséget jelentene a romániai turizmus számára, ha 24 százalékról 9 százalékra csökkentenék az általános forgalmi adót – fejtette ki a Krónika megkeresésére Daragus Attila, az Antrec faluturisztikai egyesület Kovászna megyei elnöke is. Torja község polgármestere elmondta, az áfacsökkenés nemcsak azt jelenti, hogy a turizmusban vállalkozóknál több pénz marad, és így többet tudnak fejlesztésre fordítani, vagy versenyképesebb árakkal rukkolhatnak elő, hanem azt is, hogy a kedvező feltételek egyre több befektető számára tennék vonzóvá az ágazatot, ami megerősítené a turizmust.
Daragus Attila szerint nagyon fontos lenne még az infrastruktúra korszerűsítése, mert hiába vannak vonzó turisztikai célpontok, ha a rossz utakon ezeket szinte lehetetlen megközelíteni. „Ha lecsökkentik az áfát és korszerűsítik az infrastruktúrát, a turizmus az ország legdübörgőbb ágazata lehet” – szögezte le a szakember.
Ezzel szemben szkeptikus az áfacsökkentés gyakorlatba ültetésével kapcsolatban László János. A székelyudvarhelyi Küküllő, szálloda tulajdonosa megkeresésünkre elmondta, óriási segítséget jelentene a turizmusban vállalkozók számára az áfacsökkenés, és ennek még munkahelyteremtő vetülete is lenne. A költségvetésnek első nekifutásra veszteséget jelentene az intézkedés, de hosszú távon az is megtérülne, magyarázta a nagyvállalkozó. László János azonban nem bízik a kivitelezésben, mert például az üdülési csekkek bevezetéséhez is nagy reményeket fűztek, amelyek végül nem váltak valóra.
„Elképzelhető, hogy az áfa csökkentésével olcsóbbá válna a belföldi pihenés, de nem vennék rá mérget” – fejtette ki kérdésünkre Kóródi Zoltán, a nagyváradi Atlantis Travel utazási iroda igazgatóhelyettese is. A szakember nem biztos ugyanis abban, hogy minden hotel és egyéb turisztikai szolgáltató levinné az árait, csak azért, mert kevesebb áfát kellene fizetnie. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szállodák marketingcélokra használnák fel a csökkenést – engednének az árból, de csakis annyit, amennyivel nekik kevesebbet kell fizetniük.
Mint arról beszámoltunk, korábban a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara fogalmazott meg turizmusfejlesztő javaslatokat, miszerint az üdülési csekkek 16 százalékos adóját el kellene törölni, a gyógyturizmusban 5 százalékra kellene csökkenteni a szolgáltatások áfáját, a közszférában csak üdülési csekkek formájában kellene biztosítani a szabadságpénzt, hogy azt kizárólag belföldön lehessen értékesíteni. Herman Rosner, a kamara Kovászna megyei elnöke szerint az ásványvizek kihasználása után befolyó adók és illetékek 50 százaléka is a helyi önkormányzatoknál kellene hogy maradjon, és ezt a pénzt kizárólag a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére és reabilitására fordíthatnák.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.