Adóamnesztia a minimálbérnél kisebb jövedeleműeknek

A kabinet egyébként egyhangúlag fogadta el a tervezetet, és legkésőbb péntekig a parlamentnek is elküldik, amely sürgősségi eljárással fogja tárgyalni a dokumentumot. Az intézkedés becslések szerint négymillió személyt érint.

Korábban Victor Ponta kormányfő még arról beszélt, hogy az intézkedés csak azokra vonatkozik majd, akik az adóhátralék eltörlése érdekében pert indítottak az országos adóhatóság (ANAF) ellen. „Az adóamnesztia azokra a befizetendő illetékekre lesz érvényes, amiket a 2015 júniusa előtt szerzett jövedelem alapján akartak behajtani. Az ezzel kapcsolatos megbeszélésekből úgy értettem, hogy az eljárás mindenkit érint, másképp nem is lehetne végrehajtani\" – fogalmazott Jianu.

A jogdíj után jövedelmet kapókra is vonatkozik

A kormány által szerdán első olvasatban tárgyalt tervezet szerint azon szabadfoglalkozású vagy egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező (PFA), illetve más, munkaszerződéses viszonyban nem álló személyek számára biztosítanak adóamnesztiát, akiknek a megadózandó havi bevétele 2012. január elseje óta kevesebb volt, mint a 2012 és 2014 között biztosított bruttó minimálbér.

Az intézkedés azokat is érinti, akik szellemi termék után járó jogdíjban részesültek, és ez után kellene általános forgalmi adót (áfa/TVA) befizetniük. Ugyanakkor azok számára is eltörlik a hozzájárulást, akik kiszállás idejére kaptak juttatásokat. A tervezet indoklása szerint az adóamnesztia azért szükséges, mert ellenkező esetben az érintett adófizetők csődbe mennének a tőlük követelt tetemes hátralékok miatt.

Az ANAF statisztikái szerint 2012-ben több mint 3,59 millió személy keresett havonta kevesebbet az akkori bruttó 700 lejnél, a társadalombiztosítási hozzájárulásból pedig éves szinten 1,7 milliárd lej folyt be az államkaszszába. Az adóhatóság közölte: egyelőre sem a minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkező személyek számáról, sem az általuk befizetendő illeték mértékéről nincsenek pontos adataik.

Megmarad az egészségbiztosítás

A tervezetből kiderül: azok esetében, akik számára elengedik az adóhátralékot, illetve nem is kapnak az illeték befizetésére vonatkozó felszólítást, továbbra is érvényben marad az egészségbiztosítás. A dokumentum arra is kitér, hogy módosítani kell az adótörvénykönyvet annak érdekében, hogy az ilyen helyzeteket okozó hibák ne fordulhassanak elő a jövőben.

Victor Ponta kedden úgy nyilatkozott: már számos, hátralékkal rendelkező személy pert indított az országos adóhatóság ellen a visszamenőleg követelt illetékek miatt, a perköltségek pedig már magasabbra rúgnak, mint a behajtani kívánt összegek, ezért vették fontolóra a tartozások eltörlését. „Szeretnénk a nulláról indulni és azt mondani, hogy akár jók, akár rosszak voltak az előző vonatkozó jogszabályok, eltöröljük az elmaradt hozzájárulásokat, mindenki tiszta lappal kezdheti újra\" – fogalmazott a kormányfő.

Adatbázist akar Ponta a bírságokról

Még 10–15 évig kormányon marad Victor Ponta, mivel ennyi időbe telik, amíg a belügyminisztérium és az országos adóhatóság (ANAF) egységes adatbázist állít össze a közúti bírságokról, hogy ellenőrizni lehessen ezek kifizetését – nyilatkozta maga a miniszterelnök szerdán a kibernetikai innovációs központ avatásán.

Az esemény ugyan nem volt sajtónyilvános, de Ponta beszédét a kormány Youtube-csatornáján élőben közvetítették. A rendezvényen a kormányfő elégedetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a rendőrség és az ANAF még mindig nem valósította meg a közúti bírságokat összesítő adatbázist.

„Hogyan lehetséges az, hogy a 21. században nem tudom sehol ellenőrizni, hogy ki kapott bírságot? A mai technológiával ez nem kellene problémát jelentsen. Ezért úgy döntöttem, még 10–15 évig kormányfőként tevékenykedem\" – fogalmazott Victor Ponta. Hozzátette: amennyiben felszólítaná Gabriel Oprea belügyminiszter, minden bizonynyal egy héten belül az asztalán lenne az intézkedést előíró dokumentum.