Sötét oldala is van a napelemprogramnak
Fotó: Gazda Árpád
Egyre elképesztőbb idő alatt fogy el egy-egy régióban a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági vásárlását támogató Zöld ház program pénzkerete. Pénteken Bukarest-Ilfovban egy perc és 5 másodperc kellett 114,1 millió lej „szétkapkodására”, ami felerősíti azokat a kritikákat, miszerint ez már nem az egyszerű halandók, hanem inkább „IT-olimpikonok” számára kiírt napelemprogram, amely ráadásul az adatlopás melegágyává válhat.
2024. október 04., 15:442024. október 04., 15:44
A Bukarestet és Ilfov megyét felölelő fejlesztési régió a hatodik térség volt, ahol meghirdették a napelemes pályázatot, a korábban sorra került öt régióban mintegy két percet tartott a „roham” az egyenként 30 ezer lejes támogatásért.
Az idei újdonságként a napelemrendszer mellett az energia tárolására szolgáló akkumulátor megvásárlását is – minimum 3000 lejes önrésszel – előíró Zöld ház programban két régió maradt hátra. A délnyugati fejlesztési régióban (Dolj, Gorj, Mehedinţi, Olt és Vâlcea megye) élők október 7-én nyújthatják be igényléseiket és összesen 199,2 millió lejre pályázhatnak.
A nyugati fejlesztési régió (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megye) lakói október 8-án igényelhetik a támogatást, amelynek összértéke 229,110 millió lej. Az egyházközségek október 9-én 10 órától pályázhatnak valamennyi régióban, a számukra elkülönített 20,1 millió lejes keret kimerüléséig.
Bár a program látszólag gördülékenyen, töretlen népszerűséggel működik, szakmabeliek nagy veszélyekkel járó esetleges következményekre is figyelmeztetnek.
A Zöld ház programban akkreditált szerelőcégként részt vevő egyik vállalkozás vezetője szerint sokan olyan szoftvereket használnak, amelyek felgyorsítják a dokumentumok feltöltését, akár 10-15 másodperc alatt elintézik – annak ellenére, hogy ez határozottan tilos.
„A Zöld ház program jelentkezési szakaszának nem egy időre menő versenynek kellene lennie, amely során nem törődnek a személyes adatokkal való visszaélés kockázatával. A támogatásért vívott harcban egyesek készek akár 5000 lejt is fizetni olyan szoftok vagy szolgáltatások igénybe vételéért, amelyek a lehető legrövidebb időn belüli feltöltéssel kecsegtetnek” – vélekedett Albert Soare, a Kilowat nevű cég alapítója.
Ez nemcsak morális, hanem jogi kérdéseket is felvet, hiszen bizonyos szoftverek ellehetetleníthetik a hozzáférést a Környezetvédelmi Alap (AFM) vonatkozó online felületéhez a szerverek lefagyasztásával. De ennél is súlyosabb, hogy több tízezer állampolgár adatai szabadon keringenek az online térben.
Bár a legtöbb hitelintézet többlépcsős személyazonosítást végez, ez nem mindegyikre igaz, több példa is volt már hasonló visszaélésekre. De ez csak az egyik súlyos következmény, számos más módon vissza lehet élni az illetéktelen kezekbe került személyes adatokkal.
Megkongatta pénteken a vészharangot a többek között az áramtermelő-fogyasztókat tömörítő Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) is, amely szerint egyesek robotprogramokat, a mesterséges intelligenciát is bevethetik. Az érdekvédelmi szervezet szerint pénteken egy alaposan felkészült személynek 40 másodperc alatt sikerült feltöltenie iratait, ám ekkor már 1100 „pályázó” megelőzte, ami rendkívül gyanús.
Az APCE mindezek ismeretében azt javasolja, a jövőben inkább a szerencsére bízzák a döntést: véletlenszerűen sorsolják ki a nyertes pályázatokat, mert így mindenki egyenlő eséllyel indul, a kiváló számítógépes ismeretekkel, gyakorlattal rendelkezők nem élveznek előnyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!