2012. április 06., 08:302012. április 06., 08:30
Az, hogy az EB bírósághoz kíván fordulni az ACTA ügyében, már korábban ismert volt. Szerdán a biztosok testülete megállapodott abban, hogy pontosan milyen szövegű kérdést intéznek a luxembourgi taláros testület elé. „Öszszeegyeztethető-e az ACTA az európai szerződésekkel, különösképpen az Európai Unió alapjogi chartájával?” – ez lett a végül is elfogadott kérdés.
Amint arról több ízben is beszámoltunk, az ACTA kidolgozására irányuló tárgyalások megkezdését 2007 októberében jelentették be. A megállapodás célja nemzetközi keretrendszer megalkotása és hatékony jogérvényesítési eljárások meghatározása a versenyhátrányt jelentő hamisítás elleni fellépés érdekében. A kidolgozott dokumentum szövegét az Európai Unió és 22 tagállama, köztük Magyarország, ez év január 26-án írta alá Tokióban. Ahhoz, hogy az EU-ban hatályba lépjen, az Unió általi megerősítésre, valamint az egyes tagállamokban való ratifikációra van szükség.
A megállapodás ellen széles körű nemzetközi tiltakozás bontakozott ki, főként az internetet intenzíven használó fiatalok körében. Szerintük a megállapodással a szellemi tulajdon védelmének örve alatt sérelmet szenvedne a véleménynyilvánítás szabadsága és az adatvédelem szempontrendszere.
Az Európai Parlament júniusban tervez szavazást az ACTA ügyében. Az Európai Bizottság szerdai ülése után azonban Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos felszólította a parlamentet, várja ki az Európai Unió Bíróságának véleményalkotását, ami jogi szempontból tisztázza majd a kérdést.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.