2012. június 11., 08:272012. június 11., 08:27
Mint arról beszámoltunk, az RFV-ként ismert magyarországi E-Star Alternatív Energiaszolgáltató Nyrt. múlt hétfőn jelentette be, hogy Zilahon beszüntette befektetését, és kilátásba helyezte, hogy Marosvásárhelyen is hasonlóan jár el, Gyergyószentmiklóson viszont további fejlesztésre készül.
A magyarországi szolgáltató döntése Marosvásárhelyen mintegy hatezer családot és számos közintézményt érint.
„A társaság többszöri sikertelen egyeztetést követően felszólította Marosvásárhely önkormányzatát, hogy tegyen eleget a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeinek, mivel több esetben nem a megállapodás értelmében járt el. A felszólítást követően június 7-én került sor a felek közötti döntő tárgyalásra, azonban az önkormányzat képviselete nem tudta tényekkel megerősíteni a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. Ilyen körülmények között az E-Star Mureş Energy képtelen hosszú távon fenntarthatóvá tenni a távhőszolgáltatást Marosvásárhelyen” – áll a szerkesztőségünkbe pénteken késő este eljuttatott közleményben.
Az anyaországi cég többek között azt rója fel a városházának, hogy a vállalt, mintegy 17 ezer fogyasztót ellátó és évi százezer gigakalória hőmennyiséget forgalmazó távhőberendezés helyett egy mindössze hatezer végfogyasztót ellátó és legfeljebb harmincezer gigakalóriát értékesítő rendszert adott át koncesszióba az RFV-nek, az E-Star jogelődjének.
Az önkormányzat ugyanakkor nem fizette maradéktalanul a hőenergia-támogatást, a tevékenység ellátásához szükséges javakat nem bocsátotta tehermentesen a vállalat rendelkezésére, nem tett eleget az engedélyezésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségeinek, nem biztosította a szerződés időtartama alatt az úgynevezett egységes fűtési övezetet, nem tett eleget azon kötelezettségvállalásának, miszerint szavatolja, hogy egy közintézmény sem válik le a távhőrendszerről.
A közel két esztendővel ezelőtt csődbe juttatott Energomur rendszerét átvevő szolgáltató szerint évi egymillió eurót meghaladó veszteség érte üzemi szinten. Az E-Star közleménye ugyanakkor megemlíti, hogy a magyarországi cég a szolgáltatás átvételekor egy kétmillió euró értékű koncessziós díjat fizetett ki az önkormányzatnak.
Annak ellenére, hogy az E-Star a szerződés egyoldalú felbontását megtörtént tényként említi, a közlemény utolsó mondata némileg rácáfol az állítottakra. „Az E-Star cégcsoport marosvásárhelyi leányvállalatának további aktivitása a szerződésbe foglalt összes kötelezettség szigorú betartását követelné” – olvasható a cég sajtóirodája által aláírt dokumentumban.
Kérdésünkre, hogy az E-Star miként folytatná marosvásárhelyi tevékenységét, miután felbontotta az önkormányzattal kötött szerződést, Balogh Katalin, a cég PR- és marketingkoordinátora nem adott választ. „Nem tudom, hogy mi lesz, de különben is azt az utasítást kaptam, hogy ne nyilatkozzak” – mondta az illetékes, akitől a cég közleménye szerint „további információkat” lehet kérni. Ugyanez volt Balogh válasza arra a kérdésünkre is, melyben azt szerettük volna megtudni, hogy az E-Star miért időzítette bejelentését a helyhatósági választások előnapjára? A város távfűtési gondjai ugyanis mind 2008-ban, mind napjainkban hálás kampánytémának bizonyultak.
Csegzi Sándor alpolgármester kérdésünkre beismerte, hogy a polgármesteri hivatal nem tett maradéktalanul eleget a szerződésben vállaltaknak. A távfűtés kérdésével foglalkozó városvezető azonban megjegyezte, hogy a kérdés sokkal árnyaltabb, mint ahogy azt az E-Star vezetői bemutatják. Megemlítette például, hogy a szerződés megkötése óta a bíróság érvénytelenítette azt a tanácsi határozatot, amelynek alapján az önkormányzat pénzbírságot róhatott volna ki azon lakosokra, akik előzetes jóváhagyás nélkül leváltak a központosított rendszerről.
Ugyanakkor úgy véli, a fogyasztók egy részének a „visszacsábítása” nem csak a városháza feladata lett volna. „Minőségi szolgáltatásaival erről az E-Starnak kellett volna meggyőznie a lakókat. Van, aki dicséri a központosított rendszert, van, akinek nincs pénze kiskazánt szerelni, de van olyan is, aki elégedetlen a szolgáltatással és annak számlázási módszerével” – fejtette ki Csegzi.
Mindezek ellenére a leköszönni készülő alpolgármester még lát reményt arra, hogy egy alaposabban átgondolt szerződés alapján folytatódjon a város és a 2010-ben választott távhő szolgáltatója közötti együttműködés. Felvetésünkre, hogy abban az esetben, ha az E-Star kivonul a marosvásárhelyi piacról, és a „tetszhalott” Energomur sem éleszthető újra, az önkormányzatnak van-e jelen pillanatban harmadik alternatívája, Csegzi Sándor nemmel válaszolt.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.