2010. január 15., 10:222010. január 15., 10:22
Míg egy évvel ezelőtt a pénzügyi piacok még attól tartottak, hogy a kelet-európai országok sebezhetősége a megfertőzheti Európa nyugati felét is a válságban, jelenleg a dél-európai államok adnak okot aggodalomra. Az elmúlt év a kelet-európai gazdaságok közti különbségek mellett a térség ellenálló-képességére világított rá – írta csütörtöki számában a Le Figaro című francia napilap.
Jean-Pierre Pagé, a párizsi Nemzetközi Politikai Tanulmányok Kutatóintézetének (CERI-Sciences Po) gazdasági elemzője a lapnak elmondta, hogy miután az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamokat szigorú ellenőrzés alatt tartja Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), szigorú pénzpolitikát is folytatnak: a balti államokat leszámítva a kelet-európai országokban az államháztartási hiány átlagosan 5 százalék körül mozog, a térség államadóssága pedig nem haladja meg a 30 százalékot.
Ezzel szemben az euróövezet egyes régebbi államaiban, mint Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban egyre aggasztóbb a helyzet. A lap idézte a Moody’s-nak az európai államadósságról szóló jelentését, amelyben a nemzetközi hitelminősítő arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Csehországot, Szlovákiát vagy Lengyelországot viszonylag egészséges makrogazdasági mutatók és az államadósságot érintő intézkedések közepette érte a válság, Görögország és Portugália a válságot megelőző kedvezőbb gazdasági periódusban nem javított versenyképességén és költségvetési helyzetén.
A párizsi CERI elemzője szerint senki nem számított arra, hogy a kelet-európai bankrendszer, amely elsősorban az alapvető banki szolgáltatásokra koncentrál, és nem végez ügyleteket az úgynevezett toxikus termékkel, „ennyire jól fogja magát tartani” a válságban. Véleménye szerint a térségben ugyanakkor azért csak Lengyelország úszta meg a recessziót, mert dinamikus belső piaccal és sokoldalú iparral rendelkezik, valamint ügyesen használta fel az uniós strukturális alapokból érkező támogatásokat. A régió többi országában az exportra épülő gazdasági modell megszenvedte a válságot, elsősorban azokban az országokban, amelyek már beléptek az eurózónába, mert ott nem lehet a nemzeti valuta leértékelésével javítani a versenyképességet. Ennek emblematikus példája Szlovákia, amely a külső kereslettől függő autóiparra specializálódott – emlékezetett a Le Figaro.
A válság másik negatív hatása – tette hozzá a lap – a magánszektor nagy devizahitel-állományából adódott, amely eredetileg vonzó kamatlábakkal kecsegtetett, s a kommunizmus nélkülözése után a lakosságnak a hitelből finanszírozott fogyasztói igényeit a bankok is ösztönözték. A válsággal különösen sújtott balti államok és a segítségért az IMF-hez forduló Magyarország pedig az euró bevezetése érdekében – amiről nem kíván lemondani – jelenleg kénytelen drasztikus bércsökkentést alkalmazni, írta a Le Figaro.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok