A vártnál jobban teljesített Kelet-Európa

Míg egy évvel ezelőtt a pénzügyi piacok még attól tartottak, hogy a kelet-európai országok sebezhetősége a megfertőzheti Európa nyugati felét is a válságban, jelenleg a dél-európai államok adnak okot aggodalomra. Az elmúlt év a kelet-európai gazdaságok közti különbségek mellett a térség ellenálló-képességére világított rá – írta csütörtöki számában a Le Figaro című francia napilap.

Jean-Pierre Pagé, a párizsi Nemzetközi Politikai Tanulmányok Kutatóintézetének (CERI-Sciences Po) gazdasági elemzője a lapnak elmondta, hogy miután az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamokat szigorú ellenőrzés alatt tartja Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), szigorú pénzpolitikát is folytatnak: a balti államokat leszámítva a kelet-európai országokban az államháztartási hiány átlagosan 5 százalék körül mozog, a térség államadóssága pedig nem haladja meg a 30 százalékot.

Ezzel szemben az euróövezet egyes régebbi államaiban, mint Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Görögországban egyre aggasztóbb a helyzet. A lap idézte a Moody’s-nak az európai államadósságról szóló jelentését, amelyben a nemzetközi hitelminősítő arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Csehországot, Szlovákiát vagy Lengyelországot viszonylag egészséges makrogazdasági mutatók és az államadósságot érintő intézkedések közepette érte a válság, Görögország és Portugália a válságot megelőző kedvezőbb gazdasági periódusban nem javított versenyképességén és költségvetési helyzetén.

A párizsi CERI elemzője szerint senki nem számított arra, hogy a kelet-európai bankrendszer, amely elsősorban az alapvető banki szolgáltatásokra koncentrál, és nem végez ügyleteket az úgynevezett toxikus termékkel, „ennyire jól fogja magát tartani” a válságban. Véleménye szerint a térségben ugyanakkor azért csak Lengyelország úszta meg a recessziót, mert dinamikus belső piaccal és sokoldalú iparral rendelkezik, valamint ügyesen használta fel az uniós strukturális alapokból érkező támogatásokat. A régió többi országában az exportra épülő gazdasági modell megszenvedte a válságot, elsősorban azokban az országokban, amelyek már beléptek az eurózónába, mert ott nem lehet a nemzeti valuta leértékelésével javítani a versenyképességet. Ennek emblematikus példája Szlovákia, amely a külső kereslettől függő autóiparra specializálódott – emlékezetett a Le Figaro.

A válság másik negatív hatása  – tette hozzá a lap – a magánszektor nagy devizahitel-állományából adódott, amely eredetileg vonzó kamatlábakkal kecsegtetett, s a kommunizmus nélkülözése után a lakosságnak a hitelből finanszírozott fogyasztói igényeit a bankok is ösztönözték. A válsággal különösen sújtott balti államok és a segítségért az IMF-hez forduló Magyarország pedig az euró bevezetése érdekében – amiről nem kíván lemondani – jelenleg kénytelen drasztikus bércsökkentést alkalmazni, írta a Le Figaro.