A legtöbb pénze kilenc németországi cégnek volt, összesen 77 ezer dollár, majd két franciaországi cégnek összesen 12 ezer dollár és egy osztrák cégnek 8 ezer dollár. Szám szerint a legtöbb cég, vagyis 57 kereskedelmi társaság Magyarországról érkezett, ezek kezében volt a törzstőke 51 százaléka. Hermann Rosner elmondta, az 1990. és 2008. között eltelt tizennyolc esztendő alatt Kovászna megyébe összesen 177 millió dollár külföldi tőke érkezett, a legtöbb, 64 millió dollár Magyarországról, 50 millió Hollandiából és 22 millió dollár Németországból. A kereskedelmi kamara elnöke szerint precedens nélküli pénzügyi válságot élünk meg. „Kovászna megye be van oltva a válsághelyzet ellen, hiszen a sikertelen magánosítások során a helyiek ezrei veszítették el munkahelyüket” – fogalmazta meg Rosner. Mint hangsúlyozta, Kovászna megye előnyt kovácsolhat a gazdasági elmaradottságából és a gazdasági válságból egyaránt. Szerinte ugyanis a pénzügyi válság hatására normalizálódik az ingatlanpiac, az árak reálisak lesznek, a munkavállalók jobban képezik magukat, és rugalmasabbak lesznek.
Rosner úgy látja, Kovászna megyében a sikertelen privatizálást a turizmusban lehetne kiaknázni, kialakítva egy zöld oázist. A tiszta, még nem szennyezett légkörrel lehet turistákat csábítani, a természeti adottságokat, a borvízforrásokat, mofettákat kihasználni, biotermékeket előállítani. Rosner szerint Kovászna megyének rengeteg előnye van, amivel vonzani lehet a befektetőket: a jó munkamorál, az alacsony átlagbér, a nagyvárosokhoz viszonyítva minimális korrupció és bürokrácia, az épülő vidombáki repülőtér közelsége, áthalad majd a megyén a tervezett Budapest–Konstanca gyorsvasút, illetve az Ozsdula–Focşani út, ami 160 kilométerrel rövidíti le az utat a tengerpartra.
Mint elhangzott, a kereskedelmi és iparkamara prioritása erre az évre, hogy csökkentse a pénzügyi válság hatását, kilobbizza a vakációs csekkek bevezetését, visszavegye a Cégbíróságot az igazságügyi minisztérium fennhatósága alól, és olyan posztprivatizációs törvényt fogadtasson el, amely alapján a kisrészvényesek felelősségre vonhatják a többségi tulajdonost, hogyan gazdálkodik a magánosítás során megszerzett javakkal.
Tömeges elbocsátásra kényszerül Háromszék egyik legnagyobb készruhagyára, a kézdivásárhelyi Secuiana Rt. A céhes város legrégebbi nadrággyára – alapkövét 1968-ban rakták le – a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva 160 alkalmazottjától kénytelen megválni. A vállalat által kibocsátott sajtóközlemény szerint az elbocsátásnak több oka is van, többek között az egyik külföldi ügyfél megrendelése drasztikusan csökkent, ugyanakkor az áru belföldi értékesítése is jelentős visszaesést mutat. A gyár helyzetét nagyban befolyásolta az is, hogy a lej a sosem látott mélyponton van az euróval szemben, s a cég költségeit általában euróban számolják el. Szintén negatívan befolyásolta a céget, hogy januártól ismét meg kellett emelni a minimálbért. A gyár a termelési kapacitást 30 százalékkal, míg az alkalmazottak számát 20 százalékkal csökkenti. Ez azt jelenti, hogy a 774 alkalmazottból a létszámcsökkentést követően 614-en maradnak. A vállalat fénykorában közel kétezer embernek biztosított munkát, de az utóbbi években a készruhaipari piacon adódó gondok miatt fokozatosan csökkentenie kellett a létszámot. Kézdivásárhelyen az említett gyáron kívül még négy készruhagyár működik. Egy másik kézdivásárhelyi üzem, az Amylum Románia Rt. 2009 szeptemberéig elbocsátja megmaradt alkalmazottait. A holland főtulajdonos döntése húsz személyt érint, a keményítőgyártásra szakosodott gyár ősztől csak értékesítési irodaként fog működni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok