2010. május 13., 08:592010. május 13., 08:59
Mint ismeretes, Traian Băsescu államfő kedden belement abba, hogy pénteken a CES – amelynek a kormány képviselőin kívül a szakszervezetek és a munkáltatók is tagjai – szavazzon a szándéknyilatkozatról, sőt azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben valamelyik fél a kormányénál jobb költségmegtakarító intézkedéssel rukkol elő, akkor módosítani lehessen a dokumentumot. Éppen ezért azt kérte a kormánytól, hogy csak a CES döntése után fogadja el a dokumentumot.
A szakszervezetek azonban tegnap azt kérték a társadalmi partnereiktől, hogy halasszák hétfőre a találkozót, mivel még nem kapták kézhez a pénzügyminisztériumtól a megszorító intézkedések szükségességét indokló gazdasági mutatókat. „Az az érzésünk, hogy ez az indoklás nem is létezik. Elfogadhatatlan, hogy 24 óra alatt nem tudják ezeket az adatokat a rendelkezésünkre bocsátani. Úgy véljük, vagy nem ismertek ezek a számsorok, és kitalálnak egy indoklást, vagy a kormánynak az a célja, az emberek utcára vonuljanak” – fogalmazott Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke azt követően, hogy valamennyi szakszervezet képviselőivel arról egyeztetett, hogy milyen közös álláspontot fognak képviselni a CES-en.
Mint hangsúlyozta, az érdekvédelmiek most azt javasolják, hogy a Gazdasági és Társadalmi Tanácson belül pénteken csak a szakbizottságok ülésezzenek, a döntéshozó tanácskozást pedig halasszák hétfőre.
A munkáltatók eközben a szándéknyilatkozat elfogadása mellett foglaltak állást, érvelésük szerint rossz fényt vetne az országra, ha most módosítanák a dokumentumban előírtakat.
Florin Costache, a CES elnöke úgy nyilatkozott, a dokumentum anélkül is átmehet a tanácson, hogy a szakszervezetek megszavazzák azt. „A tanács állást foglalhat a szándéknyilatkozat ellen, illetve mellett, vagy megfogalmazhatja a felek álláspontját. Ez utóbbi eset akkor áll fenn, ha a szakszervezetek nemmel, a kormány igennel szavaz, a munkáltatók pedig tartózkodnak” – részletezte Costache a lehetséges forgatókönyveket. A CES-nek egyébként 45 tagja van, 15-en a kormányt, 15-en a szakszervezeteket, 15-en pedig a munkáltatókat képviselik. A testület döntésképtelen, ha valamennyi fél képviselője nem jelenik meg az ülésen.
| A kormány mindaddig nem közli, hogy milyen megszorító intézkedésekben állapodtak meg az IMF képviselőivel, amíg a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) nem dönt a szándéknyilatkozatról – jelentette be tegnap Ioana Muntean, a Boc-kabinet szóvivője. „A megszorító intézkedések folyamatosan napirenden szerepelnek. Valamennyi kormányülésen beszélnek azokról az intézkedésekről, amelyeket meg kell hozni, de én nem fogok ezekről nyilatkozni, amíg nem ül össze a CES” – fogalmazott Muntean. Arra az újságírói kérdésre azonban, hogy a tegnapi kormányülésen szóba került-e a kismamák havi juttatását szabályozó törvény módosítása, a szóvivő nemmel válaszolt. Arra a kérdésre viszont szintén nem kívánt válaszolni, hogy van-e esély a szándéknyilatkozat módosítására. Korábban felmerült, hogy a kormány vagy sürgősségi eljárással kívánja elfogadtatni a parlamenttel a várható megszorító intézkedéseket, vagy pedig a kabinet felelősséget fog vállalni a jogszabályokért – ez utóbbi esetben vagy vita nélkül átmennek a javasolt intézkedések, vagy megbukik a kormány. Az erre vonatkozó kérdésre Muntean csak annyit mondott: „Nagyon nehéz megmondani most, hogy mi várható”. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok