2009. szeptember 29., 09:192009. szeptember 29., 09:19
Az OMV romániai leányvállalata, a Petrom 4,85 milliárd eurós forgalmával Délkelet-Európa legnagyobb vállalata – derül ki a Roland Berger tanácsadó cég és a SeeNews hírügynökség tegnap nyilvánosságra hozott térségi „top 100”-as listájából. A második helyen a horvát INA áll 3,652 milliárd eurós 2008-as forgalommal, a harmadik – 3,647 milliárdos forgalommal – a bolgár Lukoil Neftochim Burgas AD a délkelet-európai régióban – Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Moldovai Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, valamint Albánia.
Románia 43 vállalattal képviselteti magát a listán, ezek együttesen a 100 vállalat összforgalmának 42,3 százalékát adják. A második helyen Szlovénia áll 18 vállalattal, Bulgária pedig 16 vállalattal követi. A legnagyobb szlovén vállalat a Petrol d. d. 2,721 milliárd eurós forgalommal.
A legnyereségesebb vállalat szintén romániai, az Electrica villanyáramszolgáltató, 42,91 százalékos nyereségkulccsal, a második a horvát HT – Hrvatske Telekomunikacije d.d. 35,61 százalékos kulccsal, a harmadik a horvát T-Mobile Hrvatska d.o.o. 33,38 százalékkal.
A veszteségesek listáját a bolgár Lukoil Neftochim Burgas AD vezeti 242,05 millió eurós veszteséggel, a második azonban a Román Vasúttársaság (CFR) 196,29 millió euróval, a harmadik a horvát INA d.d. 142,23 millió euróval.
A legnagyobb növekedési ütemet a szlovén Salbatring International d.o.o. érte el: 2008-ban 610,44 millió eurós forgalmat bonyolított a 2007-es 58,87 millió euró után, ami 936,93 százalékos növekedésnek felel meg. A második az Electrica Rt. (2008: 713,51 millió euró / 2007: 232,39 millió euró = +238,92 százalék), a harmadik az E.ON Gaz Románia Rt. (782,85; 349,05; +147.58 százalék).
A régióban a legnagyobb forgalmat a földgáz- és olajipar érte el 37,289 milliárd eurós összesített forgalommal 2008-ban a 2007-es 29,522 milliárd után. Igaz, az összesített eredmény 197,62 millió euró veszteség lett a 2007-es 1,028 milliárd euró nyereség után. A második legnagyobb forgalmat bonyolító ágazat az elektromos energia, amely 13,955 milliárd eurót forgalmazott, a 2007-es 12,093 milliárd után. Nyeresége 518,07 millió euró lett 175,93 millió után. Az ágazat a top 100-as lista forgalmának 39 százalékát adta. A legjövedelmezőbb ágazatok a távközlés, a gyógyszeripar és az élelmiszer/ital/dohányáruk voltak 19,30 százalékos, 14,63 százalékos, illetve 7,79 százalékos átlagos nyereségkulccsal.
Ország szerinti bontásban a legjövedelmezőbbek a horvát cégek voltak 5,6 százalékos átlagos nyereségkulcscsal, a második helyen a román vállalatok állnak 4 százalékos kulccsal, a harmadikon a szlovén vállalatok 3,6 százalékossal.
Jelentős mértékben szűkült a pénzügyi szektor: a ljubljanai tőzsde és a zágrábi tőzsde piaci tőkeértékének kétharmadát veszítette el. A bukaresti tőzsde 70 százalékot, a belgrádi tőzsde 76 százalékot, a szófiai tőzsde 80 százalékot veszített tőkeértékéből.
A térség vezető bankja a szlovén Nova Ljubljanska Banka d.d. 18,918 milliárd euró mérlegfőösszeggel, a második az Erste Group romániai leányvállalata, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) 17,334 milliárd euróval, a harmadik a szintén romániai BDR Groupe Societe Generale 12,777 milliárd euróval.
A gazdasági válság alaposan átrendezi majd a 2009-es listát – véli Vladimir Preveden, a Roland Berger délkelet-európai szakértője. A krízis késleltetéssel érkezett meg a régióba, és tovább is érezteti majd hatását – mondta Preveden az APA osztrák hírügynökségnek adott interjúban. Románia puszta méretének köszönhetően a többi országhoz képest jobban viseli majd a gazdasági válság hatását, tette hozzá.
A szakértő szerint a 2010-es évet a merger- és akvizíciós tevékenység élénkülése jellemzi majd a térségben, mivel addigra a vállalatok jellemzően felélik tartalékaikat. Romlik a projektek finanszírozása, a többségében külföldi tulajdonban lévő bankok pedig szigorítják a hitelkihelyezési kondíciókat, és ezzel gyakorlatilag leállítják majd az ingatlanberuházási szektor tevékenységét, amely az elmúlt években a gazdasági növekedés motorja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok