2009. szeptember 29., 09:192009. szeptember 29., 09:19
Az OMV romániai leányvállalata, a Petrom 4,85 milliárd eurós forgalmával Délkelet-Európa legnagyobb vállalata – derül ki a Roland Berger tanácsadó cég és a SeeNews hírügynökség tegnap nyilvánosságra hozott térségi „top 100”-as listájából. A második helyen a horvát INA áll 3,652 milliárd eurós 2008-as forgalommal, a harmadik – 3,647 milliárdos forgalommal – a bolgár Lukoil Neftochim Burgas AD a délkelet-európai régióban – Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Moldovai Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, valamint Albánia.
Románia 43 vállalattal képviselteti magát a listán, ezek együttesen a 100 vállalat összforgalmának 42,3 százalékát adják. A második helyen Szlovénia áll 18 vállalattal, Bulgária pedig 16 vállalattal követi. A legnagyobb szlovén vállalat a Petrol d. d. 2,721 milliárd eurós forgalommal.
A legnyereségesebb vállalat szintén romániai, az Electrica villanyáramszolgáltató, 42,91 százalékos nyereségkulccsal, a második a horvát HT – Hrvatske Telekomunikacije d.d. 35,61 százalékos kulccsal, a harmadik a horvát T-Mobile Hrvatska d.o.o. 33,38 százalékkal.
A veszteségesek listáját a bolgár Lukoil Neftochim Burgas AD vezeti 242,05 millió eurós veszteséggel, a második azonban a Román Vasúttársaság (CFR) 196,29 millió euróval, a harmadik a horvát INA d.d. 142,23 millió euróval.
A legnagyobb növekedési ütemet a szlovén Salbatring International d.o.o. érte el: 2008-ban 610,44 millió eurós forgalmat bonyolított a 2007-es 58,87 millió euró után, ami 936,93 százalékos növekedésnek felel meg. A második az Electrica Rt. (2008: 713,51 millió euró / 2007: 232,39 millió euró = +238,92 százalék), a harmadik az E.ON Gaz Románia Rt. (782,85; 349,05; +147.58 százalék).
A régióban a legnagyobb forgalmat a földgáz- és olajipar érte el 37,289 milliárd eurós összesített forgalommal 2008-ban a 2007-es 29,522 milliárd után. Igaz, az összesített eredmény 197,62 millió euró veszteség lett a 2007-es 1,028 milliárd euró nyereség után. A második legnagyobb forgalmat bonyolító ágazat az elektromos energia, amely 13,955 milliárd eurót forgalmazott, a 2007-es 12,093 milliárd után. Nyeresége 518,07 millió euró lett 175,93 millió után. Az ágazat a top 100-as lista forgalmának 39 százalékát adta. A legjövedelmezőbb ágazatok a távközlés, a gyógyszeripar és az élelmiszer/ital/dohányáruk voltak 19,30 százalékos, 14,63 százalékos, illetve 7,79 százalékos átlagos nyereségkulccsal.
Ország szerinti bontásban a legjövedelmezőbbek a horvát cégek voltak 5,6 százalékos átlagos nyereségkulcscsal, a második helyen a román vállalatok állnak 4 százalékos kulccsal, a harmadikon a szlovén vállalatok 3,6 százalékossal.
Jelentős mértékben szűkült a pénzügyi szektor: a ljubljanai tőzsde és a zágrábi tőzsde piaci tőkeértékének kétharmadát veszítette el. A bukaresti tőzsde 70 százalékot, a belgrádi tőzsde 76 százalékot, a szófiai tőzsde 80 százalékot veszített tőkeértékéből.
A térség vezető bankja a szlovén Nova Ljubljanska Banka d.d. 18,918 milliárd euró mérlegfőösszeggel, a második az Erste Group romániai leányvállalata, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) 17,334 milliárd euróval, a harmadik a szintén romániai BDR Groupe Societe Generale 12,777 milliárd euróval.
A gazdasági válság alaposan átrendezi majd a 2009-es listát – véli Vladimir Preveden, a Roland Berger délkelet-európai szakértője. A krízis késleltetéssel érkezett meg a régióba, és tovább is érezteti majd hatását – mondta Preveden az APA osztrák hírügynökségnek adott interjúban. Románia puszta méretének köszönhetően a többi országhoz képest jobban viseli majd a gazdasági válság hatását, tette hozzá.
A szakértő szerint a 2010-es évet a merger- és akvizíciós tevékenység élénkülése jellemzi majd a térségben, mivel addigra a vállalatok jellemzően felélik tartalékaikat. Romlik a projektek finanszírozása, a többségében külföldi tulajdonban lévő bankok pedig szigorítják a hitelkihelyezési kondíciókat, és ezzel gyakorlatilag leállítják majd az ingatlanberuházási szektor tevékenységét, amely az elmúlt években a gazdasági növekedés motorja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok