2009. december 23., 09:302009. december 23., 09:30
A Calyon Bank elemzői szerint az senkit sem lepett meg, hogy a légitársaságok is veszteségesek voltak, az viszont újdonság, hogy a válság legnagyobb vesztesei: a kis cégek tönkrementek, a legnagyobbaknak pedig súlyos veszteségeik voltak még a főszezonban is.
Csak annak köszönhetik túlélésüket, hogy nagyobb készpénztartalékkal érte őket a válság. A közlemény szerint miközben több szektorban is fellendülés mutatkozik, a légi közlekedés még nem érzi a válság végét: az utasforgalom Európában január–szeptemberben 5,5 százalékkal, világszinten pedig 5,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának forgalmától.
Ennek ellenére a járatcsökkentések és a cégbedőlések miatt az ülőhely-kihasználtság 2,3 százalékponttal 77,1 százalékra emelkedett, ami jól mutatja, hogy milyen erőfeszítéseket tett az ágazat a talpon maradásért. Az idén a forgalom és a hozam zuhant, az üzemanyagárak viszont magasak maradtak.
A válság sokkal rosszabbul érintette az iparágat, mint az utóbbi évek két komoly krízise, a New York-i ikertornyok elleni támadás és a madárinfluenza-vírus miatti riadalom. A közleményből kiderül, hogy 2008 óta 29 légitársaság mondott csődöt, amit újabbak követnek.
Az idén az újinfluenza is jelentősen hozzájárult a forgalomcsökkenéshez, ami nehezen számszerűsíthető, de valós fenyegetés marad a következő fél évben is. A 2003-as SARS (atípusos tüdőgyulladás) járvány tapasztalatai azt mutatják – akkor 20 százalékot esett az utasforgalom –, hogy a vírus hatása még jó ideig negatívan befolyásolja a forgalmat.
A légitársaságok az idén nagy átszervezéseket hajtottak végre. Csökkentették a járatszámokat, törölték a veszteséges utakat, s igyekeztek kisebb vagy üzemanyag-gazdaságosabb gépeket üzemeltetni. Ebben segítségükre volt, hogy a válságot megelőző időszakban szinte minden szereplő elkötelezetten bővítette flottáját, és az új gépek a hatékonyabb kategóriákból kerültek ki.
Az új megrendelések egy részét azóta lemondták, vagy időben eltolták, mert ma már nem az a kérdés, hogy az utasokat vonzzák-e a szebb, jobb, biztonságosabb és csendesebb gépek, hanem az, hogy lesz-e elegendő utas a gépek törlesztéséhez. S bár valamennyi európai légitársaság jelentős létszámleépítést jelentett be, úgy tűnik, ez még nem lesz elég, és további költségcsökkentésre kényszerül az ágazat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok