2009. december 23., 09:302009. december 23., 09:30
A Calyon Bank elemzői szerint az senkit sem lepett meg, hogy a légitársaságok is veszteségesek voltak, az viszont újdonság, hogy a válság legnagyobb vesztesei: a kis cégek tönkrementek, a legnagyobbaknak pedig súlyos veszteségeik voltak még a főszezonban is.
Csak annak köszönhetik túlélésüket, hogy nagyobb készpénztartalékkal érte őket a válság. A közlemény szerint miközben több szektorban is fellendülés mutatkozik, a légi közlekedés még nem érzi a válság végét: az utasforgalom Európában január–szeptemberben 5,5 százalékkal, világszinten pedig 5,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának forgalmától.
Ennek ellenére a járatcsökkentések és a cégbedőlések miatt az ülőhely-kihasználtság 2,3 százalékponttal 77,1 százalékra emelkedett, ami jól mutatja, hogy milyen erőfeszítéseket tett az ágazat a talpon maradásért. Az idén a forgalom és a hozam zuhant, az üzemanyagárak viszont magasak maradtak.
A válság sokkal rosszabbul érintette az iparágat, mint az utóbbi évek két komoly krízise, a New York-i ikertornyok elleni támadás és a madárinfluenza-vírus miatti riadalom. A közleményből kiderül, hogy 2008 óta 29 légitársaság mondott csődöt, amit újabbak követnek.
Az idén az újinfluenza is jelentősen hozzájárult a forgalomcsökkenéshez, ami nehezen számszerűsíthető, de valós fenyegetés marad a következő fél évben is. A 2003-as SARS (atípusos tüdőgyulladás) járvány tapasztalatai azt mutatják – akkor 20 százalékot esett az utasforgalom –, hogy a vírus hatása még jó ideig negatívan befolyásolja a forgalmat.
A légitársaságok az idén nagy átszervezéseket hajtottak végre. Csökkentették a járatszámokat, törölték a veszteséges utakat, s igyekeztek kisebb vagy üzemanyag-gazdaságosabb gépeket üzemeltetni. Ebben segítségükre volt, hogy a válságot megelőző időszakban szinte minden szereplő elkötelezetten bővítette flottáját, és az új gépek a hatékonyabb kategóriákból kerültek ki.
Az új megrendelések egy részét azóta lemondták, vagy időben eltolták, mert ma már nem az a kérdés, hogy az utasokat vonzzák-e a szebb, jobb, biztonságosabb és csendesebb gépek, hanem az, hogy lesz-e elegendő utas a gépek törlesztéséhez. S bár valamennyi európai légitársaság jelentős létszámleépítést jelentett be, úgy tűnik, ez még nem lesz elég, és további költségcsökkentésre kényszerül az ágazat.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.