
Fotó: Archív
2009. december 03., 09:392009. december 03., 09:39
A globális felmelegedés és a gazdasági válság ellen egyaránt küzdeni kíván a Zöld Erdély Egyesület a Környezettudatos Vásárló kampány keretében indított aláírásgyűjtéssel. Egy olyan dokumentumot szeretnének ugyanis a közeljövőben eljuttatni a Romániai Bevásárlóközpontok Egyesületéhez, amelyben arra szólítják fel a multinacionális és hazai üzletláncok működtetőit egyaránt, hogy csökkentsék az importáruk mennyiségét, és több helyi terméknek adjanak helyet a polcaikon.
A Környezettudatos Vásárló elnevezésű akciójuk célja – mint azt a Krónikához eljuttatott közleményben is megfogalmazták – rávilágítani arra, hogy az emberek nap mint nap, különösebb erőfeszítések nélkül tehetnek a gazdasági válság és a globális felmelegedés hatásainak enyhítése érdekében.
„Amíg a hétköznapi vásárlásaink során egyiptomi burgonyát, brazil csirkét, kínai fokhagymát, görög paradicsomot, svájci csokit, marokkói zöldpaprikát és argentin almát teszünk a kosarunkba, nem is várhatunk normális időjárást és működő gazdaságot” – vallják. Ezért a vásárlókat is tudatosságra kívánják nevelni, ugyanakkor azt is el szeretnék érni, hogy az akcióhoz csatlakozzanak a nagy bevásárlóközpontok is, polcaikon pedig kapjanak helyet nagyobb mennyiségben a helyi termékek.
Ez ugyanis a helyi gazdaságok fellendüléséhez is vezetne, emellett pedig a környezetszennyezés is kisebb mértékben lépne fel, hisz jóval kisebb távolságokon kellene csak szállítni az árut. Egy kilogramm kínai áru Romániába szállítása 2,5 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást okoz – hívják fel a figyelmet.
Többek között ez okozza a zöldek szerint azt, hogy telente jóval kevesebb hó hull tájainkon, mint néhány évtizeddel korábban, nyaranta gyakori a hőség, a szárazság, vagy éppen annak ellenkezője, az áradások sújtják a településeket korábban nem tapasztalt mértékben, illetve alig van tavasz és ősz.
A gazdasági válság hatásai pedig szerintük úgy szüntethetőek meg a legegyszerűbben, ha ismét fellendül a helyi termelés, hisz azzal új munkahelyek teremtődnének, és az életszínvonal is nőne. A nyílt levelet a www.greendex.ro környezetvédelmi portálon lehet elolvasni és aláírni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.