Fotó: Krónika
A német bankok és intézmények szerint a leggyakrabban hamisított bankjegy az 50 eurós. 2004-ben 80 ezer 583 hamis eurós bankót találtak, s minden második 50-es címletű volt. A hamis eurók száma azóta – a Bundesbank által közzétett 2007-es adat szerint – a felére csökkent, de még mindig 16 410 ötvenest találtak közöttük.
Hogyan lehet fölismerni a hamis bankjegyet?
A valódi bankón – a sorszámát nem tartalmazó oldalon – felül tapintható a nyomat. Ellenfényben az értéket jelző szám baloldalt, középen s a rajzolatban is látható, valamint ilyen megvilágításban alul egy sötét csík is megjelenik. A jobb szélen lévő, díszes rajzolattal körülvett értékjelző számon a bankjegy megbillentésekor előtűnik egy hologram, a sorszámot is tartalmazó hátoldalon a jobbra alul lévő értékjelző (50-es) pedig megbillentés esetén megváltoztatja a színét.
Az érméket is hamisítják
A hamisítók azonban nemcsak a bankjegyekkel, hanem az érmékkel is gyakran csalnak. A hamisított érmék – túlnyomó részben a kéteurósok – száma folyamatosan nő: 2002-ben még csak 1032 darabot találtak belőlük Németországban, tavaly már csaknem 82 ezret.
A valódi érméken a belső fehér és a külső aranyszínű gyűrű erősen eltérő. A kettő között feltűnő a határ és a középső rész dombornyomott ábrája is éles rajzolatú. A peremen éles a recézet, és államonként eltérően felirat is lehet benne. A németben például az Einheit und Recht, und Freihet (egység, jog és szabadság). Más országokban verteknél a 2-es szám fut körbe. Az euróérmék enyhén mágneses anyagúak. Ezért egy mágnes azokat csak enyhén vonzza, de nem rántja magához. Az igazi érmék kemény lapra ejtve kellemesen csengő hangot adnak, míg az ónból vagy más idegen anyagot tartalmazó fémből vert hamisak tompán csengenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok