2010. augusztus 03., 09:332010. augusztus 03., 09:33
A lej árfolyama ugyanakkor júliusban enyhe emelkedésnek indult a hónap elején mért minimumhoz képest, és lassan megközelítette az év elején mért szintet. A forint ugyanakkor nem tudta követni, így a magyar fizetőeszköz az egyetlen Európában, amely az év elejétől mostanáig folyamatosan veszített értékéből a közös európai pénznemhez képest.
Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy mintegy négy százalékkal gyengült az euróhoz viszonyítva. A második legrosszabb teljesítmény a lejé. A magyar és a román fizetőeszköz ugyanakkor még egy negatív rekordot a magáénak tudhat: az euró mellett a dollárhoz képest is e két deviza veszítette a legtöbbet értékéből, 15, illetve 10 százalékkal gyengülve.
A legjobban viszont a cseh korona és a lengyel zloty szerepelt, mindkét valuta erősödött az uniós pénzhez viszonyítva, annak ellenére, hogy egyébként az euró is „megizmosodott” a világ jelentősebb fizetőeszközeihez képest. Az elemzők rámutatnak: Lengyelország azért maradt meg folyamatosan a befektetők kegyeiben, mert az országot elkerülte a térség többi államát sújtó gazdasági válság, a kelet-közép-európai régió új sztárja ugyanakkor Csehország, amely jelentős gazdasági eredményeket ért el idén.
„A lej júliusi erősödése kapcsán az elemzők megjegyzik: a román fizetőeszköz „kicombosodása” csalóka, mivel nem annyira a valós gazdasági teljesítményen alapszik, mint inkább a pénzpiacok önkorrekciós folyamatainak, amelyek révén ellensúlyozni próbálták a júniusban bekövetkezett jelentős értékvesztést” – mutatott rá Victor Safta, a kelet-közép-európai térség legnagyobb brókercégének számító X-Trade Brokers romániai fiókintézményének vezetője.
A felmérésből kiderül, hogy a cseh korona 3,55, a lengyel zloty 3,47, míg a lej 2,64 százalékos értéknövekedést ért el júliusban az euróhoz képest, így míg július elsején még 4,35 lejt kértek egy euróért, harmincadikán már csupán 4,23 lejt ért egy egységnyi közös fizetőeszköz. Mindez olyan körülmények között következett be, hogy az euró a dollárhoz képest 6,62, a jenhez 4,21, a kanadai dollárhoz, az orosz rubelhez és a svájci frankhoz képest pedig egyaránt mintegy három százalékkal erősödött.
A forint drámai esését júliusban az okozta, hogy „befagytak” a tárgyalások a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság képviselői között. A magyar fizetőeszköz ugyanakkor valamelyest mégiscsak magához tért, így július 3-án már újra az elsejeihez közeli árfolyamon lehetett euróra váltani. Az euró értéknövekedése kapcsán egyébként az elemzők rámutatnak: az uniós pénznem múlt havi jó szereplésével is csupán kis részét faragta le annak a hátránynak, amelybe a világ vezető devizáival, az amerikai dollárral és a japán jennel szemben került.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok