2010. augusztus 03., 09:332010. augusztus 03., 09:33
A lej árfolyama ugyanakkor júliusban enyhe emelkedésnek indult a hónap elején mért minimumhoz képest, és lassan megközelítette az év elején mért szintet. A forint ugyanakkor nem tudta követni, így a magyar fizetőeszköz az egyetlen Európában, amely az év elejétől mostanáig folyamatosan veszített értékéből a közös európai pénznemhez képest.
Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy mintegy négy százalékkal gyengült az euróhoz viszonyítva. A második legrosszabb teljesítmény a lejé. A magyar és a román fizetőeszköz ugyanakkor még egy negatív rekordot a magáénak tudhat: az euró mellett a dollárhoz képest is e két deviza veszítette a legtöbbet értékéből, 15, illetve 10 százalékkal gyengülve.
A legjobban viszont a cseh korona és a lengyel zloty szerepelt, mindkét valuta erősödött az uniós pénzhez viszonyítva, annak ellenére, hogy egyébként az euró is „megizmosodott” a világ jelentősebb fizetőeszközeihez képest. Az elemzők rámutatnak: Lengyelország azért maradt meg folyamatosan a befektetők kegyeiben, mert az országot elkerülte a térség többi államát sújtó gazdasági válság, a kelet-közép-európai régió új sztárja ugyanakkor Csehország, amely jelentős gazdasági eredményeket ért el idén.
„A lej júliusi erősödése kapcsán az elemzők megjegyzik: a román fizetőeszköz „kicombosodása” csalóka, mivel nem annyira a valós gazdasági teljesítményen alapszik, mint inkább a pénzpiacok önkorrekciós folyamatainak, amelyek révén ellensúlyozni próbálták a júniusban bekövetkezett jelentős értékvesztést” – mutatott rá Victor Safta, a kelet-közép-európai térség legnagyobb brókercégének számító X-Trade Brokers romániai fiókintézményének vezetője.
A felmérésből kiderül, hogy a cseh korona 3,55, a lengyel zloty 3,47, míg a lej 2,64 százalékos értéknövekedést ért el júliusban az euróhoz képest, így míg július elsején még 4,35 lejt kértek egy euróért, harmincadikán már csupán 4,23 lejt ért egy egységnyi közös fizetőeszköz. Mindez olyan körülmények között következett be, hogy az euró a dollárhoz képest 6,62, a jenhez 4,21, a kanadai dollárhoz, az orosz rubelhez és a svájci frankhoz képest pedig egyaránt mintegy három százalékkal erősödött.
A forint drámai esését júliusban az okozta, hogy „befagytak” a tárgyalások a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság képviselői között. A magyar fizetőeszköz ugyanakkor valamelyest mégiscsak magához tért, így július 3-án már újra az elsejeihez közeli árfolyamon lehetett euróra váltani. Az euró értéknövekedése kapcsán egyébként az elemzők rámutatnak: az uniós pénznem múlt havi jó szereplésével is csupán kis részét faragta le annak a hátránynak, amelybe a világ vezető devizáival, az amerikai dollárral és a japán jennel szemben került.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok