2010. december 24., 09:352010. december 24., 09:35
Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő – Standard & Poor’s, Moody’s Investors Service, Fitch Ratings – ez utóbbi csütörtöki lépése nyomán most már azonos szinten, a befektetési ajánlású „BBB/Baa” kategória alsó szélén tartja nyilván, egyaránt további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással.
A Moody’s december elején rontotta egyszerre két fokozattal az addigi „Baa1”-ről „Baa3”-ra hosszú távú magyar adósosztályzatát, amely megfelel az S&P és a Fitch most már egyaránt „BBB mínusz” osztályzatának. A Fitch a csütörtöki leminősítésig ennél egy fokozattal magasabb, „BBB” – a Moody’s osztályzási módszertanában „Baa2”-nek megfelelő – besorolással listázta a magyar államadósságot, de már arra az osztályzatra is negatív kilátást tartott érvényben, és a londoni elemzői közösségben hónapok óta egyöntetű volt az a várakozás, hogy még az év vége előtt a Fitch Ratings is bejelenti Magyarország visszaminősítését. A Fitch magyar osztályzatának ugyanis már 2009 eleje óta negatív volt a kilátása, és a negatív kilátások „feloldásának” futamideje a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban általában 12–18 hónap.
A továbbra is érvényes negatív kilátások kockázata az, hogy ha a Moody’s, a Fitch vagy a Standard & Poor’s közül bármelyik is tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország ezeknél a cégeknél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív – a piaci zsargonban „bóvlinak” nevezett – kategóriába. Ez kötvényeladási nyomást okozhatna, mivel sok alapkezelő – főleg nyugdíjalapok – számára kizárólag olyan kötvények vásárlása megengedett, amelyekre mindegyik hitelminősítő befektetési ajánlású osztályzatot tart érvényben, és ha Magyarország bármelyik hitelminősítőnél elveszti befektetői osztályzatát, ezek az alapok elkezdhetik leépíteni a magyar kormánykötvényekben meglévő pozícióikat. Jelenleg három EU-tagállamnak – Lettországnak, Romániának és Görögországnak – vannak nem befektetői ajánlású adóskockázati besorolásai. Görögország az egyetlen euróövezeti tagország, amelyre „bóvli” adósosztályzatokat tartanak érvényben a hitelminősítők.
Londoni elemzői vélemények szerint azonban indokolatlan lenne, ha e cégek Magyarországtól is megvonnák a befektetési ajánlású adósosztályzatokat. Az RBC Capital Markets globális befektetési társaság a feltörekvő térség jövő évi kilátásairól Londonban minap kiadott előrejelzésében például azt írta, hogy ha a magyar adósbesorolásokat a hitelminősítők a befektetésre ajánlott sáv alá rontanák, az „durva” lépés lenne, amelyet „nehezen lehetne igazolni”. Magyarország költségvetési pozíciója ugyanis még mindig „jelentősen jobb” más EU-tagállamokénál, és az adósságállomány megújítása sem tűnik nagy problémának. Egy másik nagy citybeli ház, a Morgan Stanley bankcsoport felzárkózó piaci elemzői is szinte azonos véleményt fogalmaztak meg nemrégiben, mondván: Magyarország „nem érdemelné meg”, hogy a hitelminősítők a „bóvli” kategóriába sorolják vissza, sőt szerintük a Moody’s Investors Service e hónap elején bejelentett, egyszerre két fokozatú magyar osztályzatrontásának mértéke is „túlzás” volt.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.