
2010. szeptember 06., 14:242010. szeptember 06., 14:24
A sürgősségihatározat-tervezet szerint nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a temetési támogatásokra, a természeti csapások esetén nyújtott támogatásokra, az újszülött gondozására biztosított pénzösszegekre, a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek nyújtott segélyre, az alkalmazottak gyermekeinek adott ajándékokra, az alkalmazottaknak adott ajándékokra, a munkavállaló utazási költségeinek fedezésére nyújtott támogatásra, az üdülési, kezelési támogatásokra. Ezzel szemben a különféle alkalmakkor nyújtott, 150 lejes értéket maghaladó ajándékok után kötelező a társadalombiztosítási járulék kifizetése.
Mint arról beszámoltunk, a tervezet szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36 százalékának és legtöbb 35 százalékának megfelelő járulékot kellene fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (a nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5 százalékról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5 százalékról 0,78 százalékra növekedne.
Bevezetnék továbbá a 0,85 százalékos járulékot a szabadságra és betegszabadságra, és a kockázati kategória függvényében 0,15–0,85 százalék közötti biztosítási járulékot munkabalesetekre és szakmai betegségekre. Az egészségbiztosítási járulék és a szabadság utáni járulék önkéntes jellegű a kereskedelmi tevékenységekből, szabadfoglalkozásokból, szerzői jogdíjakból származó jövedelemben részesülők számára. A független tevékenységekből származó jövedelmek után legalább 25,36 százaléknyi járulékot kötelező befizetni, a többi járulék fakultatív.
Eközben a jelenleg érvényben levő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után összesen 16,5 százaléknyi járulékot kell fizetni a munkanélkülisegély-alapba, a nyugdíjalapba és egészségbiztosításra. A társadalombiztosítási járulék kifizetése nem kötelező azok számára, akik a javak használati jogának eladásából tesznek szert adózandó jövedelemre. Azok számára is fakultatív a társadalombiztosítási járulék kifizetése, akik a jövedelemadó fizetésére köteles mezőgazdasági tevékenységből tesznek szert jövedelemre. Az említett kategóriáknak azonban kötelező módon fizetniük kell az egészségbiztosítási járulékot.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.