Hirdetés

A 150 lejnél nagyobb ajándékokat is figyelembe veszik a tb-járulék kiszámításakor

A karácsonyra, húsvétra, március 8-ra adott, 150 lejes értéket meghaladó ajándékok is beleszámítanak a társadalombiztosítási járulék kiszámításához alapul vett összegbe, áll az Adótörvénykönyvet módosító rendelet tervezetében, amely a független tevékenységekből származó jövedelmek utáni járulékok növelését is előírja.

Hírösszefoglaló

2010. szeptember 06., 14:242010. szeptember 06., 14:24

A sürgősségihatározat-tervezet szerint nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a temetési támogatásokra, a természeti csapások esetén nyújtott támogatásokra, az újszülött gondozására biztosított pénzösszegekre, a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek nyújtott segélyre, az alkalmazottak gyermekeinek adott ajándékokra, az alkalmazottaknak adott ajándékokra, a munkavállaló utazási költségeinek fedezésére nyújtott támogatásra, az üdülési, kezelési támogatásokra. Ezzel szemben a különféle alkalmakkor nyújtott, 150 lejes értéket maghaladó ajándékok után kötelező a társadalombiztosítási járulék kifizetése.

Mint arról beszámoltunk, a tervezet szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36 százalékának és legtöbb 35 százalékának megfelelő járulékot kellene fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek. A társadalombiztosítási járulék (a nyugdíjalapba befizetett járulék) a jelenlegi 10 százalékról 24,42 százalékra, az egészségbiztosítási járulék 5 százalékról 8,35 százalékra, a munkanélkülisegély-alapba befizetett összeg pedig 0,5 százalékról 0,78 százalékra növekedne.

Bevezetnék továbbá a 0,85 százalékos járulékot a szabadságra és betegszabadságra, és a kockázati kategória függvényében 0,15–0,85 százalék közötti biztosítási járulékot munkabalesetekre és szakmai betegségekre. Az egészségbiztosítási járulék és a szabadság utáni járulék önkéntes jellegű a kereskedelmi tevékenységekből, szabadfoglalkozásokból, szerzői jogdíjakból származó jövedelemben részesülők számára. A független tevékenységekből származó jövedelmek után legalább 25,36 százaléknyi járulékot kötelező befizetni, a többi járulék fakultatív.

Eközben a jelenleg érvényben levő jogszabály szerint a független tevékenységekből származó jövedelmek után összesen 16,5 százaléknyi járulékot kell fizetni a munkanélkülisegély-alapba, a nyugdíjalapba és egészségbiztosításra. A társadalombiztosítási járulék kifizetése nem kötelező azok számára, akik a javak használati jogának eladásából tesznek szert adózandó jövedelemre. Azok számára is fakultatív a társadalombiztosítási járulék kifizetése, akik a jövedelemadó fizetésére köteles mezőgazdasági tevékenységből tesznek szert jövedelemre. Az említett kategóriáknak azonban kötelező módon fizetniük kell az egészségbiztosítási járulékot.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés