A Világbank friss jelentése szerint a román bruttó hazai termék 2026-ban 2,6 százalékkal nő
Fotó: Pixabay
A Világbank a 2024. júniusi 3,8 százalékról 2,1 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a csütörtökön közétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2025. január 17., 12:202025. január 17., 12:20
2025. január 17., 12:332025. január 17., 12:33
A Világbank lefelé módosította a jövő évi hazai össztermék (GDP) növekedésével kapcsolatos várakozásait is.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) lefelé módosította az idei harmadik negyedévi gazdasági növekedésre vonatozó előrejelzését, miután előző jelentésében úgy becsülte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) stagnálni fog az előző negyedévhez képest.
A washingtoni székhelyű pénzintézet ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a gazdaság növekedése Közép-Európában a következő két évben is lassulni fog; 2025-re 2,8 százalékos, 2026-ra 3 százalékos bővülést prognosztizált.
A beruházások szintje várhatóan javulni fog a térségben, különösen Lengyelországban és Romániában a strukturális reformok megvalósítása és a késleltetett uniós források odaítélésének hatására – mutat még rá az Agerpres hírügynökség által ismertetett jelentés.
A pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület csütörtöki bejelentése szerint a nagyfokú politikai bizonytalanság miatt novemberben az előző hónaphoz képest csökkent a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Az uniós források beáramlása ellenére a közelmúltban bejelentett költségvetési konszolidációs intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy Románia kilátásait jelentősen lefelé módosították a legutóbbi jelentéshez mérten – szögezi még le a Világbank.
Marcel Ciolacu második kormánya egyébként derűlátóbb a Világbankhoz képest, és 2,5 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedéssel számol 2025-ben, erre a mutatóra építi az idei költségvetést, amelyet várhatóan január végén fogad el a parlament.
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Közzétette az energiaügyi minisztériumazt a rendelettervezetet, amely azt rögzíti, hogy a jelenlegi árkorlátozási és kompenzációs rendszer lejárta után hogyan alakulnak majd a földgázpiacon a háztartási végfelhasználókra alkalmazandó intézkedések.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!