Derült égből villanycsapás. Hosszú ideig nagyobb összegű számlák jönnek
Fotó: Pinti Attila
Az energiaárak továbbra is magasak maradnak, ezért az embereknek hatékonyabbá kell tenniük a fogyasztásukat, a hatóságoknak segíteniük kell a rászorulókon, a vállalatoknak pedig szolidaritási adót kell fizetniük – nyilatkozta szerdán az Agerpres hírügynökségnek a Versenytanács elnöke.
2021. szeptember 08., 17:572021. szeptember 08., 17:57
2021. szeptember 10., 12:022021. szeptember 10., 12:02
Bogdan Chiriţoiu magyarázata szerint azért marad drága az energia, mert a jelenleg 50 euróba kerülő szén-dioxid-kibocsátási bizonylat ára becslések szerint a 100 eurót is elérheti. „A magas árak nem tűnnek el. Meg kell tanulnunk együtt élni a magas energiaárakkal” – fogalmazott.
A Versenytanács elnöke hangsúlyozta, hogy
Részben a gazdaság világjárvány utáni talpra állásával megnövekedett kereslet magyarázza, másfelől a légszennyezés szigorúbb büntetésének európai politikája, ami a szénalapú energia árának meredek emelkedéséhez vezetett.
Emellett a hatóságok ellensúlyozhatják az energia drágulásának negatív hatásait a rászorulók számláinak támogatásával. Amúgy úgy véli, hogy a drágulásoknak kiszolgáltatott fogyasztók támogatását az energetikai vállalatok által fizetendő szolidaritási adóból lehetne fedezni. Emlékeztetett, hogy jelenleg csak a földgáz-kitermelők fizetnek pótlólagos adót az energiaárak liberalizálása óta.
Emlékeztetett arra is, hogy a Versenytanács az Országos Fogyasztóvédelmi Hatósággal (ANPC) és az Országos Energiaár-szabályozó Ügynökséggel (ANRE) karöltve az elmúlt időszakban szigorúan bírságolta a piaci szabályokat megszegő energiaszolgáltatókat. Szerinte
Bogdan Chiriţoiu ugyanakkor úgy látja, hogy a földgáz ára nem lesz tartósan magas, jövő év tavaszára már mérséklődhet, ekkor kezdi el ugyanis a működését az Északi Áramlat 2-es gázvezeték, így megnövekszik az Oroszországból Európába eljutó gázmennyiség.
Közölte azt is, hogy Románia jelenleg importból fedezi az áramszükségletének tíz százalékát és a gázszükségletének húsz százalékát. Behozatal nélkül az árak még magasabbak lennének, mert több szénalapú elektromos energiát kellene előállítani – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!