Nem olcsó mulatság. Egy hektár burgonya termesztése mintegy 25 ezer lejes befektetést igényel a gazdák részéről
Fotó: Veres Nándor
A szárazság a mezőgazdaság minden területét megviseli, de nagyobb anyagi gondokat okozhat a hektáronként 5 ezer eurós befektetéssel járó krumplitermesztésben. A korábbi évek gondjai halmozottan jelentkeznek a termeléshez szükséges anyagok árrobbanása és az aszály miatt. A burgonya megemelkedett piaci ára csak részben fedezi a költségeket, a gazdák az államtól várják a mentőövet. Közben egyértelművé vált, hogy modern öntözőrendszerek nélkül ráfizetésessé válik a mezőgazdasági termelés.
2022. augusztus 09., 09:272022. augusztus 09., 09:27
Az Európai Unió tagországai közül az egy főre eső krumpli- és kenyérfogyasztás terén Románia az élen jár. Az alapélelmiszernek számító két termék gyors áremelkedése sok családban okoz anyagi gondokat, hiszen az egy évvel ezelőtti árakhoz képest a kenyér és krumpli a duplájába kerül.
A magas belföldi kereslet ellenére a burgonya termőterülete hosszú évek óta folyamatosan zsugorodik. A jelenség fő oka a 2020-as éveket megelőző nagyon alacsony értékesítési ár, ami sok termelő kedvét elvette. A szervezetlen romániai termelők nem tudták felvenni a versenyt a Lengyelországból, Nyugat-Európából vagy Egyiptomból érkező burgonyabehozatallal, ezért sokan haszonnövényt váltottak.
Becslések szerint a romániai burgonyaszükséglet mintegy felét importálja az ország, főleg a korai, nyári fajtákból, de a nagyáruházakban egész évben találunk lengyel, német, holland vagy más országokból érkező árut.
Közben a krumplitermesztők sorsa évről évre nehezebbé vált. Idén a bukaresti kormány hektáronként 200 eurós összegben de minimis támogatást nyújt a krumplitermesztők számára. A pénzt azok igényelhetik, akik legalább 0,3 hektáron termelnek pityókát, és a hektáronkénti legalább 15 tonnás termésből november végéig minimum hat tonnát értékesítenek. A termelők szerint az 1000 lejes támogatás csepp a tengerben: az inputanyagok drasztikus áremelkedése miatt idén egy hektár burgonya termesztése mintegy 25 ezer lejes befektetést igényel a gazdák részéről.
A romániai krumplitermesztés zöme néhány erdélyi megyére összpontosul: Kovászna, Hargita, Brassó, Szeben, a Kárpátokon túl pedig Suceava megye termelése számottevő. A Partium melegebb vidékein az elmúlt évtizedekben elsősorban nyáron értékesített burgonyát termesztettek. A Szatmár megyei Sándorhomokon termelt korai krumpli messze földön híres, az 1989-es rendszerváltást követően a helyi lakosság zöme ezzel foglalkozott.
Bíró Ábel fiatal agrárvállalkozó 122 hektáron termel szalmás gabonát és kukoricát, illetve 5 hektáron kertészkedik, de a falu híres haszonnövényéből, a korai burgonyából tavasszal mindössze egy hektárra ültetett vetőgumót. „Annyira megdrágultak az inputanyagok, hogy túl kockázatosnak tartottam a korábbi hat-hét hektáros területet beültetni krumplival. Bizony jól döntöttem, mert a hatalmas aszály miatt egyhektárnyi krumplit is nehezen tudok öntözni a négy hektáron termelt csemegekukorica, karfiol és káposzta mellett” – panaszolta el lapunknak a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett mezőgazdasági szakember.
Nyári burgonyából a nagybani kereskedők 1,8 lejért vásárolják fel a nagyobb gumókat, ami idén a termés 60 százalékát teszi ki. Az aszály miatt sok az apró krumpli, amit az üzletek nem vesznek át, így a gazdának jelentősen csökken a bevétele. Számításai szerint a húsztonnás terméssel jó esetben a befektetése térül meg.
A román–magyar határ közelében fekvő Sándorhomokon akkora volt a kánikula, hogy a zöldségesföldek közelében fekvő mély kútból kiszivattyúzott vízzel késő este és éjszaka tudtak öntözni. Az idei öntözésre mintegy 20 ezer eurót költött a gazda, hogy megmenthesse a zöldségest, a szántóföldi növényekre azonban nem jutott víz, kukoricából alig lesz termése.
„A sándorhomoki krumpliföldek húsz százalékát öntözték a gazdák, erre volt elegendő víz a kutakban, a többi 80 százalékról jó esetben a vetőgumó mennyiségét tudják betakarítani. Nagyon sürgősen lépnie kell az államnak az évtizedek óta használhatatlan öntözőárkok, irrigációs rendszerek kitakarításával, kiépítésével, hogy öntözővízhez jussunk. A mi vidékünkön egyelőre semmiféle fejlesztést nem látok ” – fogalmazott a Krónikának Bíró Ábel agrárvállalkozó.
Erdélyben a legjobb minőségű krumpli Háromszéken terem. Ezt Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is megerősíti, aki az itteni pityókaföldek minőségével magyarázza a háromszéki krumpli hírnevét. Pedig nem csak helyi, erdélyi fajtákat ültetnek, hanem sok az importból, főleg Hollandiából származó vetőgumó is. A színes fajtaválasztékból a helyi termőföld és a krumplitermesztéshez szükséges klíma „gyúrja” össze a közkedvelt háromszéki pityókát.
A 2022-es terméseredményekbe Háromszéken is beleszól a tartós szárazság. A megyében megközelítőleg kétezer hektár termőterületet lehet öntözni, de az igazgató szerint további beruházásokkal ez a felület ezer hektárral növelhető a Besenyői-tó környékén.
„Aki a pityókaföldjeit öntözni tudja, jó átlagos, 35 tonnás termésre számíthat hektáronként. Az öntözetlen háromszéki területeken 30–40 százalékos termésveszteséggel kell számolni. Az idei eladási áraktól függ, hogy mennyivel maradnak a gazdák a nehéz esztendő után. Az aszály miatt a többi európai krumplitermesztő országban sem várható nagy termés, ez helyzetbe hozhatja az erdélyi gazdákat, jobbak lesznek az értékesítési lehetőségeik” – fejtette ki érdeklődésünkre a mezőgazdasági szakember.
Apadó termés. A korábbi alacsony árak sok gazda kedvét elvették a krumplitermesztéstől
Fotó: Veres Nándor
Kozma Béla szerint az idei aszályos év válaszút elé állítja a mezőgazdasági termelőket, öntözővíz nélkül ugyanis egyre nehezebb lesz bármit termelni. Sürgősen vízforrásokat kell azonosítani és gyűjtőtavakat kialakítani, hogy nőjön az öntözhető területek nagysága Székelyföldön is, fogalmazott a Krónikának a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint változó a pityókatermesztők boldogulása: a szárazság eltérően befolyásolja a különböző vidékeken a termést, emiatt nagy különbségek lesznek a hektárátlagokban.
„A 2022-es esztendőnek lesz egy fontos üzenete: összefogás és közös munka kell ahhoz, hogy működőképes öntözési rendszereket tudjunk kiépíteni és térségenként vízgyűjtőket lehessen létrehozni. Ki kell építeni a fővezetékeket, amihez az öntözőrendszereket csatlakoztatják majd. A következő időszakban több pályázati forrást lehet majd igényelni irrigációra, erre kell felkészülnünk” – összegezte az idei aszályos esztendő tanulságait a székelyföldi szakember.
A mezőgazdasági szakember szerint a szaporodó aszályos évek bebizonyították, hogy stratégiaváltásra van szükség: víz nélkül nem tudnak kiszámíthatóan termelni a székelyföldi gazdák sem.
Becze István úgy látja, a mostanihoz hasonló nehéz esztendők sem veszik el a gazdák kedvét a mezőgazdaságtól.
„A pityókatermesztés olyan, mint malacozó kocákat tartani. Nagyon változó, hogy melyik esztendőben milyen ára van a malacnak. Aki minden évben ezzel foglalkozik, annak a gyengébb évek hozamát kipótolják a gazdag esztendők. Ha a gazda megvásárolta a krumplitermesztéshez szükséges mezőgépparkot, sok választása nincs, ezt a munkát kell folytatnia” – érvelt a gazdaszervezet vezetője.
Egy-egy nehéz év arra jó, hogy a mezőgazdasági termelőket könnyebben rá lehessen vezetni a fejlesztésekre, a változtatásra, az új technológiák elsajátítására. Ha az elkötelezett krumplitermesztőknek ez sikerül, akkor a kétkedők is meggyőződnek róla, hogy ez az út járható, és felzárkóznak – fogalmazott Becze István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!