A vásárlónak drága, a gazdának ráfizetés: az öntözőrendszerek kiépítésével menthető meg a burgonyatermesztés

Becslések szerint a romániai burgonyaszükséglet mintegy felét importálja az ország, főleg a korai, nyári fajtákból, de a nagy­áruházakban egész évben találunk lengyel, német, holland vagy más országokból érkező árut.

Közben a krumplitermesztők sorsa évről évre nehezebbé vált. Idén a bukaresti kormány hektáronként 200 eurós összegben de minimis támogatást nyújt a krumplitermesztők számára. A pénzt azok igényelhetik, akik legalább 0,3 hektáron termelnek pityókát, és a hektáronkénti legalább 15 tonnás termésből november végéig minimum hat tonnát értékesítenek. A termelők szerint az 1000 lejes támogatás csepp a tengerben: az input­anyagok drasztikus áremelkedése miatt idén egy hektár burgonya ter­mesztése mintegy 25 ezer lejes befektetést igényel a gazdák részéről.

Az aszály áldozata a korai krumpli

A romániai krumplitermesztés zöme néhány erdélyi megyére összpontosul: Kovászna, Hargita, Brassó, Szeben, a Kárpátokon túl pedig Suceava megye termelése számottevő. A Partium melegebb vidékein az elmúlt évtizedekben elsősorban nyáron értékesített burgonyát termesztettek. A Szatmár megyei Sándorhomokon termelt korai krumpli messze földön híres, az 1989-es rendszerváltást követően a helyi lakosság zöme ezzel foglalkozott.

Bíró Ábel fiatal agrárvállalkozó 122 hektáron termel szalmás gabonát és kukoricát, illetve 5 hektáron kertészkedik, de a falu híres haszonnövényéből, a korai burgonyából tavasszal mindössze egy hektárra ültetett vetőgumót. „Annyira megdrágultak az inputanyagok, hogy túl kockázatosnak tartottam a korábbi hat-hét hektáros területet beültetni krumplival. Bizony jól döntöttem, mert a hatalmas aszály miatt egyhektárnyi krumplit is nehezen tudok öntözni a négy hektáron termelt csemegekukorica, karfiol és káposzta mellett” – panaszolta el lapunknak a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett mezőgazdasági szakember.

Nyári burgonyából a nagybani kereskedők 1,8 lejért vásárolják fel a nagyobb gumókat, ami idén a termés 60 százalékát teszi ki. Az aszály miatt sok az apró krumpli, amit az üzletek nem vesznek át, így a gazdának jelentősen csökken a bevétele. Számításai szerint a húsztonnás terméssel jó esetben a befektetése térül meg.

A román–magyar határ közelében fekvő Sándorhomokon akkora volt a kánikula, hogy a zöldségesföldek közelében fekvő mély kútból kiszivattyúzott vízzel késő este és éjszaka tudtak öntözni. Az idei öntözésre mintegy 20 ezer eurót költött a gazda, hogy megmenthesse a zöldségest, a szántóföldi növényekre azonban nem jutott víz, kukoricából alig lesz termése.

„A sándorhomoki krumpliföldek húsz százalékát öntözték a gazdák, erre volt elegendő víz a kutakban, a többi 80 százalékról jó esetben a vetőgumó mennyiségét tudják betakarítani. Nagyon sürgősen lépnie kell az államnak az évtizedek óta használhatatlan öntözőárkok, irrigációs rendszerek kitakarításával, kiépítésével, hogy öntözővízhez jussunk. A mi vidékünkön egyelőre semmiféle fejlesztést nem látok ” – fogalmazott a Krónikának Bíró Ábel agrárvállalkozó.

Háromszék tartja magát

Erdélyben a legjobb minőségű krumpli Háromszéken terem. Ezt Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is megerősíti, aki az itteni pityókaföldek minőségével magyarázza a háromszéki krumpli hírnevét. Pedig nem csak helyi, erdélyi fajtákat ültetnek, hanem sok az importból, főleg Hollandiából származó vetőgumó is. A színes fajtaválasztékból a helyi termőföld és a krumplitermesztéshez szükséges klíma „gyúrja” össze a közkedvelt háromszéki pityókát.

A 2022-es terméseredményekbe Háromszéken is beleszól a tartós szárazság. A megyében megközelítőleg kétezer hektár termőterületet lehet öntözni, de az igazgató szerint további beruházásokkal ez a felület ezer hektárral növelhető a Besenyői-tó környékén.

„Aki a pityókaföldjeit öntözni tudja, jó átlagos, 35 tonnás termésre számíthat hektáronként. Az öntözetlen háromszéki területeken 30–40 százalékos termésveszteséggel kell számolni. Az idei eladási áraktól függ, hogy mennyivel maradnak a gazdák a nehéz esztendő után. Az aszály miatt a többi európai krumplitermesztő országban sem várható nagy termés, ez helyzetbe hozhatja az erdélyi gazdákat, jobbak lesznek az értékesítési lehetőségeik” – fejtette ki érdeklődésünkre a mezőgazdasági szakember.

A mezőgazdasági szakember szerint a szaporodó aszályos évek bebizonyították, hogy stratégiaváltásra van szükség: víz nélkül nem tudnak kiszámíthatóan termelni a székelyföldi gazdák sem.
Becze István úgy látja, a mostanihoz hasonló nehéz esztendők sem veszik el a gazdák kedvét a mezőgazdaságtól.

„A pityókatermesztés olyan, mint malacozó kocákat tartani. Nagyon változó, hogy melyik esztendőben milyen ára van a malacnak. Aki minden évben ezzel foglalkozik, annak a gyengébb évek hozamát kipótolják a gazdag esztendők. Ha a gazda megvásárolta a krumplitermesztéshez szükséges mezőgépparkot, sok választása nincs, ezt a munkát kell folytatnia” – érvelt a gazdaszervezet vezetője.

Egy-egy nehéz év arra jó, hogy a mezőgazdasági termelőket könnyebben rá lehessen vezetni a fejlesztésekre, a változtatásra, az új technológiák elsajátítására. Ha az elkötelezett krumplitermesztőknek ez sikerül, akkor a kétkedők is meggyőződnek róla, hogy ez az út járható, és felzárkóznak – fogalmazott Becze István.