Nem olcsó mulatság. Egy hektár burgonya termesztése mintegy 25 ezer lejes befektetést igényel a gazdák részéről
Fotó: Veres Nándor
A szárazság a mezőgazdaság minden területét megviseli, de nagyobb anyagi gondokat okozhat a hektáronként 5 ezer eurós befektetéssel járó krumplitermesztésben. A korábbi évek gondjai halmozottan jelentkeznek a termeléshez szükséges anyagok árrobbanása és az aszály miatt. A burgonya megemelkedett piaci ára csak részben fedezi a költségeket, a gazdák az államtól várják a mentőövet. Közben egyértelművé vált, hogy modern öntözőrendszerek nélkül ráfizetésessé válik a mezőgazdasági termelés.
2022. augusztus 09., 09:272022. augusztus 09., 09:27
Az Európai Unió tagországai közül az egy főre eső krumpli- és kenyérfogyasztás terén Románia az élen jár. Az alapélelmiszernek számító két termék gyors áremelkedése sok családban okoz anyagi gondokat, hiszen az egy évvel ezelőtti árakhoz képest a kenyér és krumpli a duplájába kerül.
A magas belföldi kereslet ellenére a burgonya termőterülete hosszú évek óta folyamatosan zsugorodik. A jelenség fő oka a 2020-as éveket megelőző nagyon alacsony értékesítési ár, ami sok termelő kedvét elvette. A szervezetlen romániai termelők nem tudták felvenni a versenyt a Lengyelországból, Nyugat-Európából vagy Egyiptomból érkező burgonyabehozatallal, ezért sokan haszonnövényt váltottak.
Becslések szerint a romániai burgonyaszükséglet mintegy felét importálja az ország, főleg a korai, nyári fajtákból, de a nagyáruházakban egész évben találunk lengyel, német, holland vagy más országokból érkező árut.
Közben a krumplitermesztők sorsa évről évre nehezebbé vált. Idén a bukaresti kormány hektáronként 200 eurós összegben de minimis támogatást nyújt a krumplitermesztők számára. A pénzt azok igényelhetik, akik legalább 0,3 hektáron termelnek pityókát, és a hektáronkénti legalább 15 tonnás termésből november végéig minimum hat tonnát értékesítenek. A termelők szerint az 1000 lejes támogatás csepp a tengerben: az inputanyagok drasztikus áremelkedése miatt idén egy hektár burgonya termesztése mintegy 25 ezer lejes befektetést igényel a gazdák részéről.
A romániai krumplitermesztés zöme néhány erdélyi megyére összpontosul: Kovászna, Hargita, Brassó, Szeben, a Kárpátokon túl pedig Suceava megye termelése számottevő. A Partium melegebb vidékein az elmúlt évtizedekben elsősorban nyáron értékesített burgonyát termesztettek. A Szatmár megyei Sándorhomokon termelt korai krumpli messze földön híres, az 1989-es rendszerváltást követően a helyi lakosság zöme ezzel foglalkozott.
Bíró Ábel fiatal agrárvállalkozó 122 hektáron termel szalmás gabonát és kukoricát, illetve 5 hektáron kertészkedik, de a falu híres haszonnövényéből, a korai burgonyából tavasszal mindössze egy hektárra ültetett vetőgumót. „Annyira megdrágultak az inputanyagok, hogy túl kockázatosnak tartottam a korábbi hat-hét hektáros területet beültetni krumplival. Bizony jól döntöttem, mert a hatalmas aszály miatt egyhektárnyi krumplit is nehezen tudok öntözni a négy hektáron termelt csemegekukorica, karfiol és káposzta mellett” – panaszolta el lapunknak a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett mezőgazdasági szakember.
Nyári burgonyából a nagybani kereskedők 1,8 lejért vásárolják fel a nagyobb gumókat, ami idén a termés 60 százalékát teszi ki. Az aszály miatt sok az apró krumpli, amit az üzletek nem vesznek át, így a gazdának jelentősen csökken a bevétele. Számításai szerint a húsztonnás terméssel jó esetben a befektetése térül meg.
A román–magyar határ közelében fekvő Sándorhomokon akkora volt a kánikula, hogy a zöldségesföldek közelében fekvő mély kútból kiszivattyúzott vízzel késő este és éjszaka tudtak öntözni. Az idei öntözésre mintegy 20 ezer eurót költött a gazda, hogy megmenthesse a zöldségest, a szántóföldi növényekre azonban nem jutott víz, kukoricából alig lesz termése.
„A sándorhomoki krumpliföldek húsz százalékát öntözték a gazdák, erre volt elegendő víz a kutakban, a többi 80 százalékról jó esetben a vetőgumó mennyiségét tudják betakarítani. Nagyon sürgősen lépnie kell az államnak az évtizedek óta használhatatlan öntözőárkok, irrigációs rendszerek kitakarításával, kiépítésével, hogy öntözővízhez jussunk. A mi vidékünkön egyelőre semmiféle fejlesztést nem látok ” – fogalmazott a Krónikának Bíró Ábel agrárvállalkozó.
Erdélyben a legjobb minőségű krumpli Háromszéken terem. Ezt Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is megerősíti, aki az itteni pityókaföldek minőségével magyarázza a háromszéki krumpli hírnevét. Pedig nem csak helyi, erdélyi fajtákat ültetnek, hanem sok az importból, főleg Hollandiából származó vetőgumó is. A színes fajtaválasztékból a helyi termőföld és a krumplitermesztéshez szükséges klíma „gyúrja” össze a közkedvelt háromszéki pityókát.
A 2022-es terméseredményekbe Háromszéken is beleszól a tartós szárazság. A megyében megközelítőleg kétezer hektár termőterületet lehet öntözni, de az igazgató szerint további beruházásokkal ez a felület ezer hektárral növelhető a Besenyői-tó környékén.
„Aki a pityókaföldjeit öntözni tudja, jó átlagos, 35 tonnás termésre számíthat hektáronként. Az öntözetlen háromszéki területeken 30–40 százalékos termésveszteséggel kell számolni. Az idei eladási áraktól függ, hogy mennyivel maradnak a gazdák a nehéz esztendő után. Az aszály miatt a többi európai krumplitermesztő országban sem várható nagy termés, ez helyzetbe hozhatja az erdélyi gazdákat, jobbak lesznek az értékesítési lehetőségeik” – fejtette ki érdeklődésünkre a mezőgazdasági szakember.
Apadó termés. A korábbi alacsony árak sok gazda kedvét elvették a krumplitermesztéstől
Fotó: Veres Nándor
Kozma Béla szerint az idei aszályos év válaszút elé állítja a mezőgazdasági termelőket, öntözővíz nélkül ugyanis egyre nehezebb lesz bármit termelni. Sürgősen vízforrásokat kell azonosítani és gyűjtőtavakat kialakítani, hogy nőjön az öntözhető területek nagysága Székelyföldön is, fogalmazott a Krónikának a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint változó a pityókatermesztők boldogulása: a szárazság eltérően befolyásolja a különböző vidékeken a termést, emiatt nagy különbségek lesznek a hektárátlagokban.
„A 2022-es esztendőnek lesz egy fontos üzenete: összefogás és közös munka kell ahhoz, hogy működőképes öntözési rendszereket tudjunk kiépíteni és térségenként vízgyűjtőket lehessen létrehozni. Ki kell építeni a fővezetékeket, amihez az öntözőrendszereket csatlakoztatják majd. A következő időszakban több pályázati forrást lehet majd igényelni irrigációra, erre kell felkészülnünk” – összegezte az idei aszályos esztendő tanulságait a székelyföldi szakember.
A mezőgazdasági szakember szerint a szaporodó aszályos évek bebizonyították, hogy stratégiaváltásra van szükség: víz nélkül nem tudnak kiszámíthatóan termelni a székelyföldi gazdák sem.
Becze István úgy látja, a mostanihoz hasonló nehéz esztendők sem veszik el a gazdák kedvét a mezőgazdaságtól.
„A pityókatermesztés olyan, mint malacozó kocákat tartani. Nagyon változó, hogy melyik esztendőben milyen ára van a malacnak. Aki minden évben ezzel foglalkozik, annak a gyengébb évek hozamát kipótolják a gazdag esztendők. Ha a gazda megvásárolta a krumplitermesztéshez szükséges mezőgépparkot, sok választása nincs, ezt a munkát kell folytatnia” – érvelt a gazdaszervezet vezetője.
Egy-egy nehéz év arra jó, hogy a mezőgazdasági termelőket könnyebben rá lehessen vezetni a fejlesztésekre, a változtatásra, az új technológiák elsajátítására. Ha az elkötelezett krumplitermesztőknek ez sikerül, akkor a kétkedők is meggyőződnek róla, hogy ez az út járható, és felzárkóznak – fogalmazott Becze István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!