A válságból való kilábalásról tanácskoztak Sepsziszentgyörgyön

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő előadásában hangsúlyozta, az Európa 2020- stratégia célja kilábalni a válságból, rendbe szedni az európai gazdaságot, hiszen óriási gondok vannak Cipruson vagy Spanyolországban, ahol a fiatalok körében  40 százalékos a munkanélküliség.

„Az Európa 2020-stratégia egyik prioritása a tudásalapú társadalom, ez ma már nem választható út, hanem kötelező elem, a másik prioritás a fenntartható növekedés, ami azt is jelenti, hogy legyen, amit átadnunk unokáinknak, a harmadik prioritás az inkluzív növekedés. Ez a stratégia egyszerre vállalkozóbarát és szociálisan érzékeny, erről szól a szociális piacgazdaság, ez európai jellegzetesség, melyet fenn kell tartani a következőkben is” – magyarázta az európai sajátosságokat a politikus. Winkler ugyanakkor elmondta, az Erdély 2020 fejlesztési terv kidolgozásakor abból indultak ki, a meglévő terveket össze kell hangolni. Felmérték, hogy hosszú távon a fejlesztések finanszírozásának forrásai 30 százalékban várhatóak uniós forrásokból, a fennmaradó 70 százalékot adólejekből kell biztosítani. „A kulcsa ennek a tervezésnek, hogy ne költsünk adólejeket azokra a programokra, amelyet az EU-s forrásokból finanszírozhatunk” – mutatott rá Winkler Gyula. A következő uniós költségvetési ciklusban szereplő 110 uniós pályázati lehetőségből 13-at azonosítottak be, amelyek fontosak lehetnek Erdélynek.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke és Klárik László RMDSZ-es szenátor a Potsa József megyefejlesztési tervet ismertették. Ez alapján nyolc év alatt egymilliárd euró fejlesztésre lenne szükség Háromszéken, a terv kitér a mezőgazdaság fejlesztésére, az úthálózat korszerűsítésére, a közművesítésre, az oktatásra, az egészségügyre, a hulladékgazdálkodásra is, de szerepelnek a szociális kérdések is. A terv megvalósításához ugyanúgy a 30 százaléknyi uniós forrást és a 70 százalék állami és helyi forrást azonosítottak be, mint az Erdély 2020 fejlesztési terv esetében. Klárik László ez alkalommal is cáfolta azokat a mítoszokat, hogy szegények a székelyföldi megyék, hangsúlyozva, hogy az egy főre eső GDP-t figyelembe véve az országos középmezőnyben vannak. Mint elhangzott, Háromszéken a mezőgazdaságra és az infrastruktúra-fejlesztésre kell kiemelten figyelni. „Kovászna megyébe 34,7 millió euró területalapú támogatás érkezik, 7,7 millió euró vidékfejlesztési, 1,9 millió euró élelmiszer-feldolgozás, ez összesen 44,3 millió euró évente, a tervünk az, hogy évi hatvan millió euró mezőgazdasági támogatást hívjunk le, elérve a franciaországi átlagot” – mondta Klárik László. A közösségépítő programokról Tamás Sándor elmondta, ezek nem pénzvonzatúak, erősítik a közösségi kezdeményezéseket, például az önkéntes tűzoltóalakulatokat vagy a dalárdákat, fontosnak tartják, hogy boldog és gyarapodó családok lakjanak Háromszéken.