
A magyarországi vállalkozók igényét próbálta kielégíteni a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, amikor úgy döntött, hogy Bukarestben is megveti a lábát – mondta el érdeklődésünkre Csigi Levente, a vegyes kamara ügyvezetője.
2015. január 19., 19:362015. január 19., 19:36
2015. január 20., 18:182015. január 20., 18:18
„Erdélyen kívül is van piac, a román piacra is be lehet törni, Bukarestben ráadásul nagyobb vállalkozások vannak, több a pénz. Szerintem ennek lesz eredménye, hiszen Magyarország számára Románia a második legnagyobb exportpiac” – tette hozzá.
„Már régóta beszélünk róla, a legutóbbi elnökségi ülésen döntöttünk úgy, hogy Bukarestben és Budapesten is irodát nyitunk. Azoknak a vállalkozóknak, akiknek például egy-két napos dolguk van Bukarestben, legyen egy irodájuk, ahová bemehetnek, és akár ott is találkozhatnak ügyfeleikkel. Igény esetén ott is meg tudunk nekik szervezni üzleti találkozókat” – magyarázta a vegyes kamara ügyvezetője.
Emlékeztetett, a 2006-ban alapított vegyes kamara feladatai közé tartozott a két ország kis- és közepes vállalkozásai közötti kapcsolatrendszer megteremtése.
Mint ismeretes, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat program 2012 májusában indult. A vállalkozásfejlesztő irodák nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence több országában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában is megnyíltak. Egyrészt az volt a céljuk, hogy a magyarországi vállalkozóknak exportálási lehetőséget biztosítsanak, illetve értesüljenek a szomszédos országok befektetési lehetőségeiről, továbbá az is a célok közé tartozott, hogy azoknak az erdélyi, romániai cégeknek is közvetítsenek, akik Magyarországon keresnek kapcsolatokat.
Csigi Levente tájékoztatása szerint olyanra is volt példa, hogy egy romániai vállalkozás nem Magyarországon, hanem épp Szlovákiában keresett partnert, de mivel a különböző országok irodahálózatai kapcsolódnak egymáshoz, segíteni tudtak.
Tevékenységüket firtató kérdésünkre az ügyvezető ugyanakkor elmondta, az elmúlt két és fél évben a Kárpát Régió Üzleti Hálózat olyan szakmai programokat is szervezett, amelyek a helyi vállalkozóknak szóltak. Ezek egyrészt remek alkalmak voltak arra, hogy a romániai és magyarországi vállalkozói kör megismerje egymást, de arra is volt példa, hogy kolozsvári vállalkozók ismerkedtek meg kolozsvári vállalkozókkal.
Érdeklődőkből sem volt hiány az öt irodában Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Volt olyan vállalkozó is – ecsetelte Csigi –, aki mind az öt városban igényelt találkozókat. Rendszeresen jártak ugyanakkor Magyarországra, ahol előadásokat tartottak az erdélyi befektetési lehetőségekről. Bár pontos kimutatás nem készült erről, Csigi elmondása szerint százas nagyságrendben köttettek eddig sikeres üzletek az irodahálózat közvetítésének köszönhetően.
Ami a jövőben terveket illeti, számos szakmai programot kívánnak szervezni, így mindenképpen szeretnék idén is megrendezni a kolozsvári román–magyar üzletember-találkozót. Ugyanakkor idén felújítanák a tavaly elmaradt, de egy évvel korábban sikeresnek bizonyuló agrárkonferenciát. Ami viszont már biztos, február 26-án Bukarestben szerveznek a Romániai Magyar Üzleti Egyesülettel közösen egy konferenciát.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!