A magyarországi vállalkozók igényét próbálta kielégíteni a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, amikor úgy döntött, hogy Bukarestben is megveti a lábát – mondta el érdeklődésünkre Csigi Levente, a vegyes kamara ügyvezetője.
2015. január 19., 19:362015. január 19., 19:36
2015. január 20., 18:182015. január 20., 18:18
„Erdélyen kívül is van piac, a román piacra is be lehet törni, Bukarestben ráadásul nagyobb vállalkozások vannak, több a pénz. Szerintem ennek lesz eredménye, hiszen Magyarország számára Románia a második legnagyobb exportpiac” – tette hozzá.
„Már régóta beszélünk róla, a legutóbbi elnökségi ülésen döntöttünk úgy, hogy Bukarestben és Budapesten is irodát nyitunk. Azoknak a vállalkozóknak, akiknek például egy-két napos dolguk van Bukarestben, legyen egy irodájuk, ahová bemehetnek, és akár ott is találkozhatnak ügyfeleikkel. Igény esetén ott is meg tudunk nekik szervezni üzleti találkozókat” – magyarázta a vegyes kamara ügyvezetője.
Emlékeztetett, a 2006-ban alapított vegyes kamara feladatai közé tartozott a két ország kis- és közepes vállalkozásai közötti kapcsolatrendszer megteremtése.
Mint ismeretes, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat program 2012 májusában indult. A vállalkozásfejlesztő irodák nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence több országában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában is megnyíltak. Egyrészt az volt a céljuk, hogy a magyarországi vállalkozóknak exportálási lehetőséget biztosítsanak, illetve értesüljenek a szomszédos országok befektetési lehetőségeiről, továbbá az is a célok közé tartozott, hogy azoknak az erdélyi, romániai cégeknek is közvetítsenek, akik Magyarországon keresnek kapcsolatokat.
Csigi Levente tájékoztatása szerint olyanra is volt példa, hogy egy romániai vállalkozás nem Magyarországon, hanem épp Szlovákiában keresett partnert, de mivel a különböző országok irodahálózatai kapcsolódnak egymáshoz, segíteni tudtak.
Tevékenységüket firtató kérdésünkre az ügyvezető ugyanakkor elmondta, az elmúlt két és fél évben a Kárpát Régió Üzleti Hálózat olyan szakmai programokat is szervezett, amelyek a helyi vállalkozóknak szóltak. Ezek egyrészt remek alkalmak voltak arra, hogy a romániai és magyarországi vállalkozói kör megismerje egymást, de arra is volt példa, hogy kolozsvári vállalkozók ismerkedtek meg kolozsvári vállalkozókkal.
Érdeklődőkből sem volt hiány az öt irodában Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Volt olyan vállalkozó is – ecsetelte Csigi –, aki mind az öt városban igényelt találkozókat. Rendszeresen jártak ugyanakkor Magyarországra, ahol előadásokat tartottak az erdélyi befektetési lehetőségekről. Bár pontos kimutatás nem készült erről, Csigi elmondása szerint százas nagyságrendben köttettek eddig sikeres üzletek az irodahálózat közvetítésének köszönhetően.
Ami a jövőben terveket illeti, számos szakmai programot kívánnak szervezni, így mindenképpen szeretnék idén is megrendezni a kolozsvári román–magyar üzletember-találkozót. Ugyanakkor idén felújítanák a tavaly elmaradt, de egy évvel korábban sikeresnek bizonyuló agrárkonferenciát. Ami viszont már biztos, február 26-án Bukarestben szerveznek a Romániai Magyar Üzleti Egyesülettel közösen egy konferenciát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!