
A magyarországi vállalkozók igényét próbálta kielégíteni a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara, amikor úgy döntött, hogy Bukarestben is megveti a lábát – mondta el érdeklődésünkre Csigi Levente, a vegyes kamara ügyvezetője.
2015. január 19., 19:362015. január 19., 19:36
2015. január 20., 18:182015. január 20., 18:18
„Erdélyen kívül is van piac, a román piacra is be lehet törni, Bukarestben ráadásul nagyobb vállalkozások vannak, több a pénz. Szerintem ennek lesz eredménye, hiszen Magyarország számára Románia a második legnagyobb exportpiac” – tette hozzá.
„Már régóta beszélünk róla, a legutóbbi elnökségi ülésen döntöttünk úgy, hogy Bukarestben és Budapesten is irodát nyitunk. Azoknak a vállalkozóknak, akiknek például egy-két napos dolguk van Bukarestben, legyen egy irodájuk, ahová bemehetnek, és akár ott is találkozhatnak ügyfeleikkel. Igény esetén ott is meg tudunk nekik szervezni üzleti találkozókat” – magyarázta a vegyes kamara ügyvezetője.
Emlékeztetett, a 2006-ban alapított vegyes kamara feladatai közé tartozott a két ország kis- és közepes vállalkozásai közötti kapcsolatrendszer megteremtése.
Mint ismeretes, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat program 2012 májusában indult. A vállalkozásfejlesztő irodák nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence több országában, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában is megnyíltak. Egyrészt az volt a céljuk, hogy a magyarországi vállalkozóknak exportálási lehetőséget biztosítsanak, illetve értesüljenek a szomszédos országok befektetési lehetőségeiről, továbbá az is a célok közé tartozott, hogy azoknak az erdélyi, romániai cégeknek is közvetítsenek, akik Magyarországon keresnek kapcsolatokat.
Csigi Levente tájékoztatása szerint olyanra is volt példa, hogy egy romániai vállalkozás nem Magyarországon, hanem épp Szlovákiában keresett partnert, de mivel a különböző országok irodahálózatai kapcsolódnak egymáshoz, segíteni tudtak.
Tevékenységüket firtató kérdésünkre az ügyvezető ugyanakkor elmondta, az elmúlt két és fél évben a Kárpát Régió Üzleti Hálózat olyan szakmai programokat is szervezett, amelyek a helyi vállalkozóknak szóltak. Ezek egyrészt remek alkalmak voltak arra, hogy a romániai és magyarországi vállalkozói kör megismerje egymást, de arra is volt példa, hogy kolozsvári vállalkozók ismerkedtek meg kolozsvári vállalkozókkal.
Érdeklődőkből sem volt hiány az öt irodában Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Volt olyan vállalkozó is – ecsetelte Csigi –, aki mind az öt városban igényelt találkozókat. Rendszeresen jártak ugyanakkor Magyarországra, ahol előadásokat tartottak az erdélyi befektetési lehetőségekről. Bár pontos kimutatás nem készült erről, Csigi elmondása szerint százas nagyságrendben köttettek eddig sikeres üzletek az irodahálózat közvetítésének köszönhetően.
Ami a jövőben terveket illeti, számos szakmai programot kívánnak szervezni, így mindenképpen szeretnék idén is megrendezni a kolozsvári román–magyar üzletember-találkozót. Ugyanakkor idén felújítanák a tavaly elmaradt, de egy évvel korábban sikeresnek bizonyuló agrárkonferenciát. Ami viszont már biztos, február 26-án Bukarestben szerveznek a Romániai Magyar Üzleti Egyesülettel közösen egy konferenciát.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!