
2012. július 27., 09:342012. július 27., 09:34
Gheorghe Mărginean, a Karpaten Turism ügynökség tulajdonosa elmondta, a vízszint több helyen már 2 méter alá csökkent, a legnagyobb probléma pedig Giurgiu és Turnu Măgurele között, a folyam bulgáriai részén jelentkezik.
„Mindenképpen szükség van a Duna medrének mélyítésére, eddig azonban egyik ország illetékesei sem léptek az ügyben. A romániai vezetők szerint a probléma megoldása a bolgárok feladata lenne, ők azonban hallani sem akarnak erről, így viszont mindannyian csak veszítünk az ügy miatt. A meteorológiai előrejelzések alapján pedig még nagyobb szárazságra számíthatunk a következő időszakban, egy héten belül lehetetlen lesz megközelíteni a deltát, holott a külföldi vendégek számára ez örvend a legnagyobb népszerűségnek” – magyarázta Mărginean.
A Karpaten Turism ügynökségnek augusztus eleje és szeptember vége között 304, a Duna-deltáig tartó hajóutat kellene megvalósítania, ezekre összesen mintegy 41 ezer turista jelentkezett, emellett pedig más turisztikai irodák további 60 utat terveztek a Duna-deltáig. A turisták többsége, 80 százalékuk egyébként német állampolgár, mintegy 10-15 százalékuk pedig az Egyesült Államokból érkezik. Legtöbben Németországból indulnak, és Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon és Szerbián áthajózva jutnak el a Duna-deltáig.
Egy háromcsillagos, teljes ellátást biztosító hajón egy napra legkevesebb 80 eurót kell fizetniük az átlagosan 65 és 80 év közötti vendégeknek, akik számára néha a kikötők környékén is szerveznek kirándulásokat. A Karpaten Turism vezetője emlékeztetett, tavaly szeptemberben is hasonló problémával küszködtek, akkor 70 hajóutat kellett lemondani a cégnek, a vendégeket pedig autóbusszal bukaresti szállodákban szállásolták el, ez azonban pluszköltséget jelentett az ügynökségnek, és kényelmetlenséget a nyaralni vágyóknak.
Mircea Vladu, a külföldi turistákra szakosodott Prestige Tours igazgatója szintén úgy vélte, kizárólag a folyómeder mélyítése jelenthet megoldást. „A Duna vízszintje egyes szakaszokon akkor is meglehetősen alacsony, amikor nincs ekkora szárazság. Ha nem változnak a körülmények, a továbbiakban jelentősen csökken a külföldről idelátogató turisták, illetve a Romániában érdekelt ügynökségek száma, az apadó népszerűség már most is érezhető” – fogalmazott a szakember. Hangsúlyozta, a külföldi vendégeket elsősorban a Duna-delta érdekli, a folyam hosszának környékén ugyanis nem sok látnivaló akad.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.