A turizmusban rejlik a szatmári bor jövője

Egyebek mellett ezeket a következtetéseket lehet levonni a hétvégén Szatmárnémetiben megrendezett, helyi termékeket felvonultató 12. megyei borverseny, illetve a 3. Szatmár megyei borfesztivál után.

Az eseményen Leiher Géza saját, Krasznabélteken termelt borát kínálta. „Megütötték a mércét a tavalyi borok a versenyen annak ellenére, hogy egyáltalán nem kedvezett nekünk az időjárás. Amikor nagyon kellett volna, nem volt eső, de örömmel látom, hogy a helyi borosgazdák szaktudása kompenzálta ezt, a minőségen ugyanis nem érződött, hogy szárazság volt” – fejtette ki.

Az arányok érzékeltetése végett pedig elmondta: míg átlagban a saját ültetvényeiről szedett szőlőből évente 3 ezer liternyi chardonnay-t készít, idén mindössze ezerötszáz liternyi bort állított elő ebből az illatos fehér fajtából.

A helyi borászok egyébként egységáron, literenként 10 lejért kínálják az ömlesztett bort – ennyi a pincében és ennyiért mérték a fesztivál standjainál is. Leiher Géza szerint ez lényegében előállítási árnak tekinthető, és azért tartják ezt a szintet, hogy szoktassák át az embereket a jó minőségű helyi borok fogyasztására, hogy ne a bolti „pancsborokat” vásárolják.

„Ez elsősorban kultúra kérdése, azt szeretnénk elérni, hogy az emberek ne a szédülést, hanem az élvezetet keressék az italozásban” – magyarázta a megyei hegyközség elnöke. Leiher Géza kifejtette: az utóbbi években telepített körülbelül ezer hektárnyi szőlős már termőre fordult, így évente körülbelül 3 millió liter, azaz 30 ezer hektoliter bor készül a megyében, amennyiben hektáronként legfennebb öt tonna szüretelt gyümölccsel számolnak, a minőségi borok esetében ugyanis ennyi a maximum. Úgy vélte, ez a mennyiség elég ahhoz, hogy a helyi igényeket kielégítsék, a fejlődés útja pedig a borturizmus lehet számukra.

„A borvidékeken élők sajnos nem igazán látják a lehetőséget a falusi turizmusban, holott ha valakinek van egy kiadó szobája, hozzá egy fürdő és netalán arra is van lehetősége, hogy reggelit vagy egy-egy tál zsíros kenyeret felszolgáljon, csinos kis jövedelemre tehetne szert” – magyarázta, hozzátéve: meggyőződése, hogy a csendes, vidéki környezet és a jó borok elégséges vonzerőt képviselhetnének ahhoz, hogy visszajárjanak kikapcsolódni a turisták.

Leiher Géza szerint szeretnék emellett a kocsmai kimért borok hagyományát is feléleszteni, hiszen ha a vendéglősök ismét a helybéli gazdák borait kínálnák, azzal mindenki jól járna, beleértve a vendéget is, hiszen aránylag alacsony áron vásárolhatna jó minőségű innivalót az is, akinek a lehetőségeit meghaladja a palackozott, prémium kategóriás borok megvásárlása.