Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól híres Borszék számára
Fotó: Bálint Eszter
Helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az természetes, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált – értékelt a Krónika megkeresésére Mik József, a székelyföldi fürdőváros polgármestere, amikor a Klaus Iohannis államfő aláírására váró jogszabály kapcsán kérdeztük, ami szerint helyben marad az ásványvíz-kitermelésért befizetett illetékek 80 százaléka. A többletbevételeket fejlesztésre kívánják fordítani.
2020. november 10., 07:022020. november 10., 07:02
Európa ásványvízforrásainak egynegyede a Székelyföldön található, ám eddig nem lehetett a helyi közösség fejlődését erre alapozni, mivel a kitermelés után befizetett illeték befolyt az államkasszába. Ezen a helyzeten változtat a bányatörvény módosítása, amely alapján
A jogszabályt még ki kell hirdetnie az államfőnek, és meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben ahhoz, hogy hatályba lépjen.
Nagyjából 4 millió lejt hozhat évente a törvénymódosítás a borvízforrásairól és palackozott ásványvizeiről híres Hargita megyei Borszéken – mutatott rá a Krónika megkeresésére Mik József polgármester. Ez pedig tetemes összeg, ha abból indulunk ki, hogy jelenleg az önkormányzat saját jövedelme – vagyis ami befolyik a helyi adókból és illetékekből, valamint a személyi jövedelemadó visszaosztásából – évi 6,6 millió lejre rúg. Ha ehhez még hozzájön évi négymillió lej,
„Nem úgy állunk, hogy az ölünkbe hullt egy összeg, és nem tudjuk, mit kezdjünk vele. Minden lejnek megvan a helye. Most írtunk alá egy ötmillió euró értékű nagy integrált pályázatot, ennek az önrésze kétmillió euró” – részletezte a székelyföldi fürdőváros elöljárója.
Mik József úgy értékeli, a törvénymódosítással helyreállt a normalitás, hiszen nem volt az rendben, hogy a borszéki természeti kincsekből csak az állam profitált.
– húzta alá Mik József. Meglátása szerint az ásványvíz-kitermelő és -palackozó vállalat is közvetlenül megtapasztalja majd a befizetett illeték hasznát. A kitermelt ásványvíz köbméterére mindenképpen be kell fizetnie a négy euró illetéket, ám ha ennek egy része helyben marad, a vállalat és az alkalmazottai is nyernek például a jobb infrastruktúrával.
A polgármester felidézte, a bányatörvény módosítása folyamatosan téma volt, ő 2008 óta polgármester, és azóta próbálkozott az RMDSZ, hogy helyben maradjon az ásványvíz-kitermelés után befizetett illeték egy része.
Fotó: Bálint Eszter
„Most először érezhetik a Székelyföld lakói, hogy nyernek a lábuk alatt lévő természeti kincsekből. Hosszú évek munkája és vitája van a háttérben” – értékelt a törvénymódosítás kapcsán a Krónika megkeresésére Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Arra a kérdésünkre, hogy mire fordítják az illeték megyénél maradó 35 százalékát nem válaszolt, viszont a parlamenti részvétel és a december 6-ai választások fontosságát részletezte. Arra is kitért, hogy
Mint kifejtette, abban bízik, hogy ha nem is az elvárt ütemben, de egyre inkább sikerül megreformálni a pénzügyi rendszert. „Nem szeretnék arra gondolni, hogy a kormányzat igyekszik kihátrálni a finanszírozási kötelezettségei alól. Például az állam kötelessége ellátni a szociálisan rászorulókat, nem háríthat mindent az önkormányzatokra, alapvető alkotmányos jogokról van szó, melyek nem függhetnek a megyék gazdasági teljesítményétől” – mondta Borboly Csaba.
Amint arról korábban beszámoltunk,
Az államnak csak 20 százalékot kell befizetni az eddigi 100 százalék helyett. Mint Bende Sándor, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője, a módosító javaslat egyik kidolgozója korábban emlékeztetett, a Székelyföldön több mint 2000 borvízforrás van, Romániában az évente palackozott mintegy 2 milliárd liter ásványvíz több mint fele a Székelyföldről származik.
Az ásványvíz-palackozás gazdasági hasznát Székelyföld és Erdély fejlesztésére kellene fordítani, ehhez képest az iparágból származó nyereségnek csupán a töredéke marad helyben – hangzott el egy szakmai konferencián.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás