Hirdetés

A Székelyföld a legdrágább

Kovászna megyében a legdrágább a piac, a háromszékiek kétszer annyit fizetnek a zöldségért, mint a Dolj megyében élők, ahol viszont országos szinten a legolcsóbb a piacokon beszerezhető áru – derül ki az Econtext elemzéséből.

Bíró Blanka

Nagy Orsolya

Kiss Előd-Gergely

Babos Krisztina

2012. november 02., 09:352012. november 02., 09:35

A gazdasági portál az elmúlt időszakban több olyan elemzést készített, amelyek azt vizsgálják, miként alakultak az árak, a költségek, az életszínvonal az elmúlt négy év alatt, vagyis a gazdasági válság kezdete óta. A portál szakemberei júliusban hasonlították össze a piaci árakat, az alapzöldségek, a burgonya, a káposzta és a paradicsom árát vették górcső alá. Az eredményeket a napokban hozták nyilvánosságra, a legdrágább piacok tízes listáján nyolc erdélyi megye szerepel: Kovászna, Fehér, Hargita, Bihar, Szilágy, Arad, Beszterce-Naszód és Szatmár. Az első tíz között még Suceava és Konstanca megye jelenik meg az Econtext listáján.

Az elemzés szerint Kovászna megyében júliusban 8,72 lejbe került a kosár egy kilogramm krumplival, egy kilogramm paradicsommal és ugyanennyi káposztával, ugyanezeket a termékeket a Dolj megyeiek 4,42 lejért vásárolhatták meg. Lebontva, a háromszéki piacokon 1,13 lejért kínálták a burgonya kilogrammját, 2,50 lejért a káposztát és 5,90 lejért a paradicsomot.

A gazdasági szakemberek az árakat összehasonlították a négy évvel ezelőtti, vagyis a gazdasági válság előttiekkel. Mint kiderült, 2008 júliusában a lista élén még Hargita megye állt, a hargitai piacokon négy évvel ezelőtt a vizsgált zöldségek 7,55 lejbe kerültek. Négy év alatt valamennyit javul a helyzet, a hargitai piacok idén már a harmadik helyre kerültek, ez év júliusában 8,45 lejt kértek az alapzöldségkosárért. Az elemzők megállapították, hogy a válságra különböző módon reagáltak a piacok, vannak olyan megyék, amelyek négy évvel ezelőtt az élmezőnyben voltak, de idén már kikerültek a legdrágábbak közül, és olyanok is, ahol éppen fordítva alakult, a korábban olcsó piacokon elszabadultak az árak.

Például Brassó megyének 2008-ban a második legdrágább piacai voltak, idén viszont a lista 16. helyezettje, Kolozs megye a harmadik helyről került a 12.-re. Bihar megye azonban nem volt ennyire ellenálló a válsággal szemben, a négy évvel ezelőtti 21 helyről idén „felküzdötte” magát a negyedikre.

Hideg, távolság, forgalom, vásárlóerő

A szakértők szerint az árakat elsősorban a vásárlóerő, az őstermelők jelenléte, a távolság, ahonnan hozzák a zöldséget-gyümölcsöt és a piacok forgalma is befolyásolja. Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság  vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az általa vezetett intézmény évek óta monitorozza a piaci árakat, és ők is azt tapasztalták, hogy a háromszéki piacok mindig a legdrágábbak között voltak. „Hivatalos magyarázatot nem tudunk adni erre a jelenségre, de a magánvéleményem szerint két tényező is befolyásolja, hogy ennyire drágák a háromszéki piacok: egyrészt van a vásárlóerőnek egy olyan része, amely nem jelenik meg a statisztikákban.

Hivatalosan Kovászna megyében a legalacsonyabb az átlagbér, de például itt a legmagasabb a megművelt területek aránya. Tehát az emberek dolgoznak, megtermelik maguknak a krumplit, felnevelik a sertést, még a városiak is sok terményt kapnak faluról. Azt a pénzt, amit így megspórolnak, el tudják költeni paradicsomra vagy paprikára. Másrészt éppen azért, mert sok mindent megtermelnek a háztájon, alacsony a piacok forgalma, és ezért a termelők, az árusok magasabb árat kell hogy kérjenek, hogy kifizetődő legyen a tevékenységük” – ecsetelte Könczei Csaba.

„Hargita megyében igen kevés a zöldségtermelő, a hideg vidékre távolról szállítják a zöldséget és a gyümölcsöt, ami megemeli az árakat” – vallja eközben Török Jenő. A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője lapunk kérdésre úgy vélekedett, hogy a viszonteladók, a piacokon üzérkedők is befolyásolják az árakat. „Védenünk kell az őstermelőket, a vásárlói szokásokon is alakítani kell” – mutatott rá a szakember, aki szerint rá kellene vezetni az embereket arra, hogy a piacon elsősorban az őstermelőket keressék meg, hiszen Máréfalván vagy a Nyárádmentén is termelnek zöldséget. A második opció meglátásában a romániai termény lehet, és csak utolsó esetben szabadna számításba venni a külföldről behozott árut.

Szárazság és magas költségek

A Székelyföldhöz képest Bihar megyének hatalmas előnye, hogy ott szinte minden megterem. Annak, hogy mégis a legdrágább megyék közé került,  Ioan Ştefan, a Bihar megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint elsősorban az idei szárazság az oka. A szakember azt mondja, a burgonya nagyon megérzi a vízhiányt, mert rengeteg nedvességre van szüksége a növekedéshez. A hónapokig tartó, riasztó méreteket öltő aszály miatt Biharban idén feleannyi termett belőle, mint tavaly vagy az azt megelőző években. A többi zöldség, például a káposzta vagy a paradicsom esetében inkább arról van szó, hogy azokat leginkább kisgazdák termelik, locsolható, de korlátozott területeken, például kertekben, így a mennyiség nem elegendő ahhoz, hogy akár főszezonban is olcsónak mondható legyen a piaci zöldség.

Szezonon kívül persze még rosszabb a helyzet – tette hozzá Ştefan –, hiszen melegházra és az egyéb szükséges dolgokra nagyon keveseknek van pénze. „Jó, hogy elérhető egy-egy uniós vagy kormánytámogatás, de ezekhez sokszor akár fele részben is hozzá kell járulniuk a gazdáknak. Az önrész biztosítására keveseknek van lehetőségük, a bankoknak pedig a mostaninál sokkal rugalmasabbnak kellene lenniük a termelőknek nyújtott hitelekkel” – magyarázza a szakember, aki szerint a költségek miatt dönt úgy sok gazda, hogy szezonon kívül importból tartja fenn magát, annak minősége viszont messze alulmúlja a hazai zöldségekét.

Korrupció Szatmárban?

Hasonlóképpen bőtermő vidék Szatmár megye, mégis bekerült a legdrágább vidékek közé. „A hatóságok korrumpálhatósága az oka annak, hogy a mezőgazdasági vidéknek számító Szatmár megye piacain az indokoltnál jóval drágábban kínálják a zöldségeket –  szögezte le kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő helyi agrárszakember. – Lényegében egy kereskedői kartellel van dolgunk, akik egyfelől a polgármesteri hivatalok illetékeseit fizetik le, hogy termelői engedélyt szerezzenek, másfelől pedig a piacfelügyelőségek embereit is megvásárolják annak érdekében, hogy ne ellenőrizzék az eladott mennyiségeket.”

A mérnök szerint hiába próbálkozik a kormány újabb és újabb rendeletekkel, nem tud elérni a probléma gyökeréig. Szatmárnémetiben tavaly például létrehoztak egy nagybani zöldség- és gyümölcspiacot a célból, hogy a viszonteladókat eltávolítsák a városi piacokról, de nem értek el szinte semmit, a kartell tagjai ugyanis hamar „belakták” azt a terepet is. Mint elmondta: csakis az vezetne eredményre, ha keményen büntetnék a piacfelügyelőségeket és a jogosulatlanoknak termelői engedélyt adó polgármesteri hivatalokat.

Serbănescu adócsalást sejt

Valószínűleg az adócsalás az oka, hogy Kovászna, Hargita és Fehér megyében drágább a  burgonya, mint Dolj vagy Bákó megyékben – nyilatkozta a Krónikának Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Kérdésünkre elmondta: elvileg az lenne a normális, ha a nagy krumplitermelőnek számító Hargita és Kovászna megyében lenne olcsóbb a zöldség. Hogy mégsem így van, szerinte részint annak köszönhető, hogy az erdélyi megyékben az őstermelők ragaszkodnak a helyi piacokhoz, ott adják el portékájukat, és nem engedik be az import árut.

Másrészt – tette hozzá – a moldvai megyékben az alacsony árakat az magyarázza, hogy külföldről, például Törökországból importálják a burgonyát és nem fizetnek adót. „Romániában a legtöbb adócsalást az import során követik el. Egyszerű az összefüggés: minél több az import, annál nagyobb az adócsalás. Értelemszerűen olcsóbban tudják eladni az adót elkerülő zöldségeket” – összegzett a gazdasági szakértő.

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 02., csütörtök

Drágulások jöhetnek az építőiparban, mind az anyagköltségek, mind a munkadíj terén

A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.

Drágulások jöhetnek az építőiparban, mind az anyagköltségek, mind a munkadíj terén
Hirdetés
2026. július 02., csütörtök

Bolojan „békeidős” üzemanyagárakat ígér

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.

Bolojan „békeidős” üzemanyagárakat ígér
Bolojan „békeidős” üzemanyagárakat ígér
2026. július 02., csütörtök

Bolojan „békeidős” üzemanyagárakat ígér

2026. július 02., csütörtök

Egyelőre gyermekcipőben jár az egyetemi oktatás és a munkaerőpiac közti híd megteremtése

Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.

Egyelőre gyermekcipőben jár az egyetemi oktatás és a munkaerőpiac közti híd megteremtése
2026. július 02., csütörtök

Tánczos Barna szerint túl magas a gázolaj ára

Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.

Tánczos Barna szerint túl magas a gázolaj ára
Tánczos Barna szerint túl magas a gázolaj ára
2026. július 02., csütörtök

Tánczos Barna szerint túl magas a gázolaj ára

Hirdetés
2026. július 01., szerda

Felsülök a napelememmel: ki vagy mi segíthet?

Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.

Felsülök a napelememmel: ki vagy mi segíthet?
2026. július 01., szerda

Életbe lépett a Temu-vám: fizetni kell a 150 eurónál kisebb értékű csomagok után is

Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.

Életbe lépett a Temu-vám: fizetni kell a 150 eurónál kisebb értékű csomagok után is
2026. július 01., szerda

Ahogy várható volt, meglódult a gázolaj ára. Sok viszont a kérdőjel az üzemanyagárak alakítása körül

A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.

Ahogy várható volt, meglódult a gázolaj ára. Sok viszont a kérdőjel az üzemanyagárak alakítása körül
Hirdetés
2026. június 30., kedd

Jönnek a drágulások, nem ígérkezik „pénztárcabarátnak” július

Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.

Jönnek a drágulások, nem ígérkezik „pénztárcabarátnak” július
2026. június 30., kedd

Az erdélyi autópálya-építéseket is hátráltathatja az iráni háború

Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.

Az erdélyi autópálya-építéseket is hátráltathatja az iráni háború
2026. június 30., kedd

Válságokat idéző sebességgel illan el a román gazdaság iránti bizalom

Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.

Válságokat idéző sebességgel illan el a román gazdaság iránti bizalom
Hirdetés
Hirdetés