
2012. november 28., 08:592012. november 28., 08:59
A PwC összesen 185 országot vizsgált, ebből Románia jelenleg a 136. helyet foglalja el, azonban Közép-Európán belül a harmadik az elmúlt időszakban tett javító intézkedések tekintetében, Szlovákia és Szlovénia után. Peter de Ruiter, a PwC Románia pénzügyi tanácsadásért felelős vezetője elmondta, a bukaresti kormány az elmúlt év során jelentős intézkedéseket hozott az adófizetés tekintetében.
„Az internetes illetékfizetési lehetőségnek köszönhetően például az eddigi 113 helyett idén már csak 41 adófajtát kell befizetniük a vállalatoknak, ugyanakkor az adóbevallással eltöltött idő is jelentős mértékben csökkent, a vállalatok azonban még így is évente több mint 200 órát töltenek pénzügyi tevékenységgel” – magyarázta az illetékes.
Románia azonban még így is elmarad a térség más államaihoz képest, a befizetendő díjak száma ugyanis például Lengyelországban 18, Bulgáriában 15, Magyarországon 12, Csehországban pedig mindössze 8. A romániai cégeknek többek között profitadót, társadalmi hozzájárulási illetéket, vagyonadót, osztalékadót, tőkenyereség-, valamint pénzügyi tranzakciós illetéket, hulladékadót, illetve gépkocsi- és útadót kell befizetniük évente.
Az államkasszába befizetett illetékek 44 százalékos aránya nagyjából megegyezik a közép-kelet-európai átlaggal: az adóbehajtás mértéke Romániában 44,2, míg a térségben átlagosan 44,6 százalékos, az adózási ráta ugyanakkor kisebb Bulgáriában (28 százalék), Szlovéniában (34 százalék) és Lengyelországban (43 százalék) is.
Ruiter szerint a vállalatok elsősorban azt szeretnék, ha a kormány a társadalmi hozzájárulás mértékét csökkentené, hiszen ez jelentős terhelést jelent a vállalatok számára. „Egy esetleges adócsökkentés akár új munkahelyek teremtését is jelenthetné, hiszen a munkaadónak kevesebbet kellene fizetnie az alkalmazottak után. Ugyanakkor mindenki számára világos az a paradox, hogy általában az adócsökkentés az adóbevétel növekedésével jár a csalások és a feketemunka visszaesése miatt” – mutatott rá a PwC szakértője.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.