A román–magyar gazdasági kapcsolatok erősítését hangsúlyozták a budapesti fórumon

Fotó: MTI

A Magyarország és Románia közötti gazdasági együttműködés erősítésének szükségességét hangsúlyozták a résztvevők a Romániai Magyar Üzleti Fórum budapesti konferenciáján. Alexandru Victor Micula, Románia budapesti nagykövete pénteken hangsúlyozta: a két ország gazdasága nagymértékben függ egymástól, a válság körülményei közepette pedig újra felfedezték egymás partnerségét.

2012. április 02., 08:472012. április 02., 08:47

A nagykövet ismertette, hogy Románia Magyarország számára a második számú exportpiaccá vált, miközben Románia számára Magyarország a harmadik legfontosabb importforrás; Romániának Magyarország az ötödik legfontosabb exportpiacot jelenti.

„Románia szempontjából a magyarországi viszonylatban a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya, így tovább kell fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat” – hívta fel a figyelmet Alexandru Victor Micula, aki egyben jelezte, a román kormány különös figyelmet fordít minden jelzésre, amely a befektetői, üzleti területről érkezik. A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint tavaly a magyar import Romániából folyó áron 653,48 milliárd, az oda irányuló export 1281 milliárd forintot tett ki, így 627,54 milliárdos külkereskedelmi többlet keletkezett; az import 2010-hez képest csaknem 38, az export 20,8 százalékkal nőtt Románia viszonylatában.

Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Wekerle-terv kapcsán hangsúlyozta: annak célja, hogy a Kárpát-medencében együtt élő nemzetiségek és gazdasági szereplők tevékenységét jobban öszszehangolja és elősegítse a határon átnyúló kezdeményezéseket.

Kifejtette: ebbe beletartozik a gazdasági szereplők együttműködésének elősegítése és az infrastrukturális projektek előrevitele, a határ menti közlekedési öszszeköttetések fejlesztése. Emellett munkaerő-piaci képzési hálózatokat kell kialakítani, és összehangolt fejlesztésekre van szükség a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság, valamint a turizmus, illetve az egészségipar területén.

A helyettes államtitkár a magyarországi helyzetről elmondta: a gazdaságpolitika fontos célja a növekedés beindítása, jövőre már egy olyan tartós növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely a régióban és talán Európában is egyedülálló lesz. Borbély László – aki környezetvédelmi miniszterként képviselte a román kormányt a konferencián – kiemelte: Romániában a 2010-ben hozott kemény intézkedések (például a 25 százalékos fizetéscsökkentés) „meghozták gyümölcsüket” 2011-ben, és várhatóan 2012-ben is; ezt mutatja a cégek, befektetők véleménye is.

„Meg kell hozni megszorító intézkedéseket, de ezekhez az eredményesség érdekében pozitív intézkedéseket is hozzá kell tenni” – mondta Borbély, aki a nagykövethez hasonlóan hangsúlyozta, hogy Románia és Magyarország stratégiai partnerek, egymásra vannak utalva. Szerinte „kicsit többet” kellett volna tennie minden kormánynak az összehangoltabb befektetési együttműködés, a cégek együttműködése terén, de ez nem jelenti azt, hogy nem jók a kapcsolatok, ugyanakkor még szorosabb együttműködésre van szükség.

Borbély László szólt arról is, hogy a nemzetközi szervezetekkel – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Unióval (EU) – való kapcsolatban meg kell próbálni egy „modus vivendit” kialakítani, ugyanis „ha nincsenek a hátad mögött ezek az intézmények, akkor sokkal nehezebb”. A miniszter szerint Romániának óriási előny volt az IMF-hitel, amely védelmet adott számára.

Budapest gyors hiteltárgyalásokban bízik
Három héten belül megszülethet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között, miután az Orbán-kormány lezárta az Unióval fennálló vitáját – értesült diplomáciai forrásokból a Magyar Nemzet. A napilap szombati számában azt írta, Magyarország részére 10–15 milliárd eurós hitelkeretet adna az IMF két évig. A tárgyalások megkezdéséhez az IMF csupán annyit kér, a kormány módosítsa a jegybanktörvényt, és biztosítsa a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Eközben a Kormányszóvivői Iroda pénteken az MTI-vel közölte: az Orbán-kabinet átadta a két folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás – a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége – tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak. A kormány bízik az eljárások lezárásában, és úgy ítéli meg, így már nem lehet akadálya annak, hogy belátható időn belül megkezdődjenek a hiteltárgyalások az Unióval és az IMF-fel.