
Fotó: MTI
2012. április 02., 08:472012. április 02., 08:47
A nagykövet ismertette, hogy Románia Magyarország számára a második számú exportpiaccá vált, miközben Románia számára Magyarország a harmadik legfontosabb importforrás; Romániának Magyarország az ötödik legfontosabb exportpiacot jelenti.
„Románia szempontjából a magyarországi viszonylatban a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya, így tovább kell fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat” – hívta fel a figyelmet Alexandru Victor Micula, aki egyben jelezte, a román kormány különös figyelmet fordít minden jelzésre, amely a befektetői, üzleti területről érkezik. A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint tavaly a magyar import Romániából folyó áron 653,48 milliárd, az oda irányuló export 1281 milliárd forintot tett ki, így 627,54 milliárdos külkereskedelmi többlet keletkezett; az import 2010-hez képest csaknem 38, az export 20,8 százalékkal nőtt Románia viszonylatában.
Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Wekerle-terv kapcsán hangsúlyozta: annak célja, hogy a Kárpát-medencében együtt élő nemzetiségek és gazdasági szereplők tevékenységét jobban öszszehangolja és elősegítse a határon átnyúló kezdeményezéseket.
Kifejtette: ebbe beletartozik a gazdasági szereplők együttműködésének elősegítése és az infrastrukturális projektek előrevitele, a határ menti közlekedési öszszeköttetések fejlesztése. Emellett munkaerő-piaci képzési hálózatokat kell kialakítani, és összehangolt fejlesztésekre van szükség a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság, valamint a turizmus, illetve az egészségipar területén.
A helyettes államtitkár a magyarországi helyzetről elmondta: a gazdaságpolitika fontos célja a növekedés beindítása, jövőre már egy olyan tartós növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely a régióban és talán Európában is egyedülálló lesz. Borbély László – aki környezetvédelmi miniszterként képviselte a román kormányt a konferencián – kiemelte: Romániában a 2010-ben hozott kemény intézkedések (például a 25 százalékos fizetéscsökkentés) „meghozták gyümölcsüket” 2011-ben, és várhatóan 2012-ben is; ezt mutatja a cégek, befektetők véleménye is.
„Meg kell hozni megszorító intézkedéseket, de ezekhez az eredményesség érdekében pozitív intézkedéseket is hozzá kell tenni” – mondta Borbély, aki a nagykövethez hasonlóan hangsúlyozta, hogy Románia és Magyarország stratégiai partnerek, egymásra vannak utalva. Szerinte „kicsit többet” kellett volna tennie minden kormánynak az összehangoltabb befektetési együttműködés, a cégek együttműködése terén, de ez nem jelenti azt, hogy nem jók a kapcsolatok, ugyanakkor még szorosabb együttműködésre van szükség.
Borbély László szólt arról is, hogy a nemzetközi szervezetekkel – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Unióval (EU) – való kapcsolatban meg kell próbálni egy „modus vivendit” kialakítani, ugyanis „ha nincsenek a hátad mögött ezek az intézmények, akkor sokkal nehezebb”. A miniszter szerint Romániának óriási előny volt az IMF-hitel, amely védelmet adott számára.
| Három héten belül megszülethet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között, miután az Orbán-kormány lezárta az Unióval fennálló vitáját – értesült diplomáciai forrásokból a Magyar Nemzet. A napilap szombati számában azt írta, Magyarország részére 10–15 milliárd eurós hitelkeretet adna az IMF két évig. A tárgyalások megkezdéséhez az IMF csupán annyit kér, a kormány módosítsa a jegybanktörvényt, és biztosítsa a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Eközben a Kormányszóvivői Iroda pénteken az MTI-vel közölte: az Orbán-kabinet átadta a két folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás – a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége – tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak. A kormány bízik az eljárások lezárásában, és úgy ítéli meg, így már nem lehet akadálya annak, hogy belátható időn belül megkezdődjenek a hiteltárgyalások az Unióval és az IMF-fel. |
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.