Fotó: MTI
2012. április 02., 08:472012. április 02., 08:47
A nagykövet ismertette, hogy Románia Magyarország számára a második számú exportpiaccá vált, miközben Románia számára Magyarország a harmadik legfontosabb importforrás; Romániának Magyarország az ötödik legfontosabb exportpiacot jelenti.
„Románia szempontjából a magyarországi viszonylatban a legnagyobb a kereskedelmi mérleg hiánya, így tovább kell fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat” – hívta fel a figyelmet Alexandru Victor Micula, aki egyben jelezte, a román kormány különös figyelmet fordít minden jelzésre, amely a befektetői, üzleti területről érkezik. A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint tavaly a magyar import Romániából folyó áron 653,48 milliárd, az oda irányuló export 1281 milliárd forintot tett ki, így 627,54 milliárdos külkereskedelmi többlet keletkezett; az import 2010-hez képest csaknem 38, az export 20,8 százalékkal nőtt Románia viszonylatában.
Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Wekerle-terv kapcsán hangsúlyozta: annak célja, hogy a Kárpát-medencében együtt élő nemzetiségek és gazdasági szereplők tevékenységét jobban öszszehangolja és elősegítse a határon átnyúló kezdeményezéseket.
Kifejtette: ebbe beletartozik a gazdasági szereplők együttműködésének elősegítése és az infrastrukturális projektek előrevitele, a határ menti közlekedési öszszeköttetések fejlesztése. Emellett munkaerő-piaci képzési hálózatokat kell kialakítani, és összehangolt fejlesztésekre van szükség a jármű- és gépipari beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság, valamint a turizmus, illetve az egészségipar területén.
A helyettes államtitkár a magyarországi helyzetről elmondta: a gazdaságpolitika fontos célja a növekedés beindítása, jövőre már egy olyan tartós növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely a régióban és talán Európában is egyedülálló lesz. Borbély László – aki környezetvédelmi miniszterként képviselte a román kormányt a konferencián – kiemelte: Romániában a 2010-ben hozott kemény intézkedések (például a 25 százalékos fizetéscsökkentés) „meghozták gyümölcsüket” 2011-ben, és várhatóan 2012-ben is; ezt mutatja a cégek, befektetők véleménye is.
„Meg kell hozni megszorító intézkedéseket, de ezekhez az eredményesség érdekében pozitív intézkedéseket is hozzá kell tenni” – mondta Borbély, aki a nagykövethez hasonlóan hangsúlyozta, hogy Románia és Magyarország stratégiai partnerek, egymásra vannak utalva. Szerinte „kicsit többet” kellett volna tennie minden kormánynak az összehangoltabb befektetési együttműködés, a cégek együttműködése terén, de ez nem jelenti azt, hogy nem jók a kapcsolatok, ugyanakkor még szorosabb együttműködésre van szükség.
Borbély László szólt arról is, hogy a nemzetközi szervezetekkel – a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Unióval (EU) – való kapcsolatban meg kell próbálni egy „modus vivendit” kialakítani, ugyanis „ha nincsenek a hátad mögött ezek az intézmények, akkor sokkal nehezebb”. A miniszter szerint Romániának óriási előny volt az IMF-hitel, amely védelmet adott számára.
| Három héten belül megszülethet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között, miután az Orbán-kormány lezárta az Unióval fennálló vitáját – értesült diplomáciai forrásokból a Magyar Nemzet. A napilap szombati számában azt írta, Magyarország részére 10–15 milliárd eurós hitelkeretet adna az IMF két évig. A tárgyalások megkezdéséhez az IMF csupán annyit kér, a kormány módosítsa a jegybanktörvényt, és biztosítsa a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Eközben a Kormányszóvivői Iroda pénteken az MTI-vel közölte: az Orbán-kabinet átadta a két folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás – a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége – tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak. A kormány bízik az eljárások lezárásában, és úgy ítéli meg, így már nem lehet akadálya annak, hogy belátható időn belül megkezdődjenek a hiteltárgyalások az Unióval és az IMF-fel. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok