Fotó: Pixabay.com
A Bihar megyei prefektúra felszólítása nyomán a nagyváradi önkormányzatnak be kell bizonyítania, hogy tiszteletben tartotta a törvényeket, amikor a helyi adók 20 százalékos emeléséről döntött.
2017. december 05., 23:212017. december 05., 23:21
Amint arról korábban beszámoltunk, a Körös-parti városban november 23-ára hirdettek nyilvános vitát a helyi adók 2018-ban várható alakulásáról, a városháza honlapján közzétett határozat-tervezet pedig nagy vonalakban a jelenlegi szinten tartotta a helyi adókat, illetékeket.
Ilie Bolojan polgármester azonban a délutáni nyilvános vita előtt alig néhány órával sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette: a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra történő csökkentése nyomán a város jelentős bevételi forrásoktól esik el, így amennyiben nem módosul a parlamentben a kormány terve, úgy kénytelen lesz 20 százalékkal megemelni minden adót, egyúttal a korai adófizetők 10 százalékos kedvezményéből is csak 5 százalékot hagyna meg.
{K1}
A prefektúra most felrója a város vezetőségének, hogy még a közmeghallgatás idején sem szerepeltek a városháza honlapján a tervezett módosítások. Így azzal vádolják a helyi önkormányzatot, hogy
Mint ismert, Bolojan azt kifogásolja, hogy a jövedelemadó csökkentése nyomán 15,5 millió euróval kevesebb folyik majd be a városkasszába, ezt pedig pótolni kell, ugyanis a betervezett, illetve már megkezdett beruházásokat meg kell valósítani, és az európai uniós pályázatok önrészére is tartalékolni kell.
A nemzeti liberális párti elöljáró az adóemelések miatti felelősséget a kormánypártokra hárította, és abbéli reményének adott hangot, hogy a szociálliberális kormány lemond a 79-es számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazásáról. Bolojan számításai szerint ugyanis még akkor is 9,25 millió eurós hiány lesz a városkasszában, ha érvénybe lépnek a korábbi egyeztetések során beígért kompenzációk. A polgármester akkor egyúttal megígérte, hogy ha a kormány nem alkalmazza a sürgősségi rendeletet, akkor minden marad a régiben, a város letesz az adóemelésről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!