
Kétéves kormányzása alatt a Ponta-kormánynak sikerült felgyorsítania az európai uniós pénzek lehívásának ütemét, kumulált értékben 4,1 százalékos gazdasági növekedést ért el, de csődöt mondott a közigazgatás bürokráciájának a felszámolása, az új munkahelyek teremtése, illetve a költségvetési erőforrás előteremtése terén, ezért kénytelen volt új adókat kivetni – vonta meg a mérleget a Ziarul Financiar gazdasági és üzleti napilap.
2014. június 10., 15:112014. június 10., 15:11
Mint emlékeztettek, az elmúlt két év során összesen 5,2 milliárd euró összegben sikerült uniós finanszírozást szerezni, eközben a 2013-as évben regisztrált 3,5 százalékos gazdasági bővülés minden várakozást fölülmúlt – igaz, a szakemberek szerint a növekedés főként az átlagosnál jobb mezőgazdasági évnek köszönhető.
2012 májusa és 2014 áprilisa között viszont alig 95 ezerrel nőtt a munkahelyek száma, s alig 4,396 millió eurót tesz ki az alkalmazásban állók száma. A ZF elemzője rámutat, a Ponta-kabinet nem avatkozott be túlzott mértékben a közszférába: miközben a Boc-kormány 2009 és 2012 között 200 ezerrel csökkentette a közalkalmazottak számát, a mostani kormány idejében alig 13 ezer posztot szerveztek át.
Csak enyhén nőtt eközben az országos nettó átlagbér, a 2012 májusában jegyzett 1530 lejről (350 euró) 1706 lejig (383 euró) tornázta fel magát. Makrogazdasági tekintetben a ZF pozitívumként emeli ki, hogy sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 40 százaléka alatt sikerült tartani az államadósságot, illetve hogy az amerikai hitelminősítők javítottak az ország besorolásán.
Az elemző felrója viszont a Ponta-kabinetnek, hogy nem volt képes növelni a büdzsé bevételeit, ami miatt kétszer is adó- és illetékhullámot zúdított az üzleti szféra fejére: ásványkincsadó, oszlopadó, az üzemanyagokra kivetett hétcentes plusz illeték – mindez a ZF számításai szerint felért egy 2 százalékos áfaemeléssel.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!