
2012. január 30., 08:572012. január 30., 08:57
Külön foglalkoznak várhatóan Görögország további támogatásának ügyével, illetve szóba kerülhet néhány külügyi jellegű kérdés is. A korábban pénzügyi paktumnak nevezett, elsősorban a költségvetési fegyelem szigorítását célzó szerződés megkötéséről decemberben állapodtak meg a tagországok vezetői, mostanra a szövegtervezet is elkészült. Ha az állam- és kormányfők kompromisszumra jutnak az utolsó nyitott kérdésekben, a szerződés aláírhatóvá is válik.
Ezt a dokumentumot elvben a 17 euróövezeti ország köti, de a zónán kívüli 10 EU-tagállam bármelyike csatlakozhat hozzá. Széles körű brüsszeli várakozások szerint idővel Nagy-Britannián kívül valamennyi uniós tagállam aláírja majd, így öszszesen 26 ország válik részesévé.
A legfrissebb információk szerint már csupán két témában nincs egyetértés a tagországok között. Ezek egyike, hogy az euróövezeti csúcstalálkozókon részt vehetnek-e a szerződéshez csatlakozó, eurózónán kívüli országok. A másik nyitott ügy, hogy a tartós államháztartási hiány esetén az euróövezeti országok ellen életbe lépő szankciók csaknem teljes automatizmusát kiterjesszék-e a belső államadósságra is.
A másik tárgyalandó szerződés az euróövezet stabilitását biztosító állandó mechanizmus idei létrehozására vonatkozik. Ennek szövegében alacsonyabb szinten gyakorlatilag már megállapodtak, most az állam- és kormányfők feladata várhatóan már csak a legfelső szintű jóváhagyás lesz. Egy fontos kérdés eldöntését viszont későbbre hagyják, mégpedig azét, hogy mekkora legyen a végleges lehívható kerete a jelenleg 500 milliárd eurósra tervezett mechanizmusnak.
A csúcstalálkozó résztvevőinek küldött meghívólevelében az elnöklő Herman Van Rompuy azzal indokolta a tanácskozás megtartását, hogy az Unióban a jelenlegi gazdasági helyzetben tovább kell folytatni a pénzügyi stabilitás és az államháztartási konszolidáció biztosítására irányuló erőfeszítéseket. E munka folytatása szerinte feltétele annak, hogy az Unió országai visszatérhessenek a fenntartható gazdasági növekedéshez.
Van Rompuy azt is javasolta, hogy a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás javítására vonatkozó átfogó kérdésekkel a márciusban tartandó, félévközi állam- és kormányfői találkozón foglalkozzanak; a mostani csúcsértekezleten „azonnali intézkedésekre” összpontosítsanak olyan területeken, mint a fiatal korosztályok foglalkoztatása, az egységes uniós belső piac működése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása. Más nyilatkozatok szerint az Unión belüli gondolkodás tárgyát képezi az is, hogyan lehet ösztönözni a gazdasági élénkülést és a munkahelyteremtést a pénzügyi fegyelem megsértése nélkül, a konszolidáció folytatása mellett.
Az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett új, konkrét javaslatokat a fiatalok munkanélkülisége elleni hatékonyabb fellépéshez. A növekedés élénkítésére vonatkozó kezdeményezések közül az egyik azt célozza, hogy az uniós tagországok által fel nem használt forrásokból csoportosítsanak át erre a célra.
Görögországgal kapcsolatban a magánhitelezőkkel szemben fennálló adósság részleges elengedésének ügye, illetve a 130 milliárd eurósra tervezett második támogatási csomag kidolgozásának folytatása lehet csúcstéma, ez azonban függ attól, hogy a kormányfői értekezletig is folytatódó tárgyalásokon mire jutnak. Elképzelhető, hogy ez utóbbi problémákról az euróövezeti országok vezetői hétfőn, a 27-es csúcsértekezletet követően külön is tárgyalnak majd.
Az állam- és kormányfői találkozó a tervek szerint délután 15 órakor kezdődik, és kora este várhatóan véget is ér. Gyakorlati bonyodalmakat okozhat viszont az eseményekben az, hogy Belgiumban a találkozó napján általános sztrájkot tartanak, így egyebek között a nemzetközi és a brüsszeli helyi közlekedésben is súlyos fennakadások várhatók.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.