2012. január 30., 08:572012. január 30., 08:57
Külön foglalkoznak várhatóan Görögország további támogatásának ügyével, illetve szóba kerülhet néhány külügyi jellegű kérdés is. A korábban pénzügyi paktumnak nevezett, elsősorban a költségvetési fegyelem szigorítását célzó szerződés megkötéséről decemberben állapodtak meg a tagországok vezetői, mostanra a szövegtervezet is elkészült. Ha az állam- és kormányfők kompromisszumra jutnak az utolsó nyitott kérdésekben, a szerződés aláírhatóvá is válik.
Ezt a dokumentumot elvben a 17 euróövezeti ország köti, de a zónán kívüli 10 EU-tagállam bármelyike csatlakozhat hozzá. Széles körű brüsszeli várakozások szerint idővel Nagy-Britannián kívül valamennyi uniós tagállam aláírja majd, így öszszesen 26 ország válik részesévé.
A legfrissebb információk szerint már csupán két témában nincs egyetértés a tagországok között. Ezek egyike, hogy az euróövezeti csúcstalálkozókon részt vehetnek-e a szerződéshez csatlakozó, eurózónán kívüli országok. A másik nyitott ügy, hogy a tartós államháztartási hiány esetén az euróövezeti országok ellen életbe lépő szankciók csaknem teljes automatizmusát kiterjesszék-e a belső államadósságra is.
A másik tárgyalandó szerződés az euróövezet stabilitását biztosító állandó mechanizmus idei létrehozására vonatkozik. Ennek szövegében alacsonyabb szinten gyakorlatilag már megállapodtak, most az állam- és kormányfők feladata várhatóan már csak a legfelső szintű jóváhagyás lesz. Egy fontos kérdés eldöntését viszont későbbre hagyják, mégpedig azét, hogy mekkora legyen a végleges lehívható kerete a jelenleg 500 milliárd eurósra tervezett mechanizmusnak.
A csúcstalálkozó résztvevőinek küldött meghívólevelében az elnöklő Herman Van Rompuy azzal indokolta a tanácskozás megtartását, hogy az Unióban a jelenlegi gazdasági helyzetben tovább kell folytatni a pénzügyi stabilitás és az államháztartási konszolidáció biztosítására irányuló erőfeszítéseket. E munka folytatása szerinte feltétele annak, hogy az Unió országai visszatérhessenek a fenntartható gazdasági növekedéshez.
Van Rompuy azt is javasolta, hogy a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás javítására vonatkozó átfogó kérdésekkel a márciusban tartandó, félévközi állam- és kormányfői találkozón foglalkozzanak; a mostani csúcsértekezleten „azonnali intézkedésekre” összpontosítsanak olyan területeken, mint a fiatal korosztályok foglalkoztatása, az egységes uniós belső piac működése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása. Más nyilatkozatok szerint az Unión belüli gondolkodás tárgyát képezi az is, hogyan lehet ösztönözni a gazdasági élénkülést és a munkahelyteremtést a pénzügyi fegyelem megsértése nélkül, a konszolidáció folytatása mellett.
Az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett új, konkrét javaslatokat a fiatalok munkanélkülisége elleni hatékonyabb fellépéshez. A növekedés élénkítésére vonatkozó kezdeményezések közül az egyik azt célozza, hogy az uniós tagországok által fel nem használt forrásokból csoportosítsanak át erre a célra.
Görögországgal kapcsolatban a magánhitelezőkkel szemben fennálló adósság részleges elengedésének ügye, illetve a 130 milliárd eurósra tervezett második támogatási csomag kidolgozásának folytatása lehet csúcstéma, ez azonban függ attól, hogy a kormányfői értekezletig is folytatódó tárgyalásokon mire jutnak. Elképzelhető, hogy ez utóbbi problémákról az euróövezeti országok vezetői hétfőn, a 27-es csúcsértekezletet követően külön is tárgyalnak majd.
Az állam- és kormányfői találkozó a tervek szerint délután 15 órakor kezdődik, és kora este várhatóan véget is ér. Gyakorlati bonyodalmakat okozhat viszont az eseményekben az, hogy Belgiumban a találkozó napján általános sztrájkot tartanak, így egyebek között a nemzetközi és a brüsszeli helyi közlekedésben is súlyos fennakadások várhatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok