Hirdetés

A patkányok hatvan év alatt mintegy 5,5 milliárd euró költséggel jártak Európában

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi kárt okoztak – állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

MTI

2021. július 31., 11:162021. július 31., 11:16

A senckenbergi tudósok egy nemzetközi kutatócsoporttal közösen megvizsgálták, hogy milyen költségekkel járt az invazív fajok megtelepedése Európában és Németországban. A NeoBiota című tudományos folyóiratban a héten publikált tanulmányuk szerint az európai országokban a nem őshonos fajok az 1960 és 2020 közötti időszakban több mint 116,61 milliárd eurós kárt okoztak, ebből csak Németországban 8,21 milliárd eurónyit.

A kutatók szerint a kiadások minden évtizedben megtízszereződtek, a tényleges költségek pedig valószínűleg ennek többszörösét teszik ki.

Hirdetés

A patkány, a közönséges parlagfű, a vadnyúl, a smaragd kőris kéregrontó és a Gyrodactylus salaris (egy piócaszerű parazita) – ezeket tartják az összes európai invazív faj közül a legtöbb kárt okozó öt fajnak. „Csak a patkányok hatvan év alatt mintegy 5,5 milliárd euró költséggel jártak Európában” – magyarázza Phillip J. Haubrock, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum munkatársa.

Haubrock és egy nemzetközi kutatócsoport az invazív fajok által Európában és Németországban okozott károk és költségek számításait az InvaCost adatbázis információira alapozták. Ez az adatbázis rögzíti a nem őshonos fajok által okozott gazdasági károk globális felmérését.

Haubrock elmondta, hogy először számszerűsítették átfogóan és részletesen az európai országokban az invazív fajok által okozott költségeket, és figyelték meg azok tendenciáit egy hatvanéves időszak alatt.

Az invazív fajok által 1960 és 2020 között okozott összes költség 116,61 milliárd eurót tett ki, a legmagasabb költségek az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország és Németország területén jelentkeztek.

A nem őshonos állatok és növények a mezőgazdaságban és az erdészetben okozták a legnagyobb gazdasági kárt.

A legtöbb kárt okozó fajok közé a közönséges parlagfű is bekerült •  Fotó: MTI Galéria

A legtöbb kárt okozó fajok közé a közönséges parlagfű is bekerült

Fotó: MTI

Az invazív fajok bevándorlásának és behurcolásának okai a biológus szerint sokfélék: a turizmus, a globális felmelegedés, a kereskedelem és a közlekedés is okolható. Németország például központi fekvése révén kiterjedt kereskedelmet folytat más országokkal, ami elősegíti a nem őshonos fajok betelepedését.

A tanulmányban a tudósok arra is rámutattak, hogy a felmerülő költségek egy részét nehéz számszerűsíteni, így például az emberi egészségkárosodást vagy az őshonos fajok kiszorulását.

A kutatók hangsúlyozták, hogy nem minden invazív faj okoz gazdasági károkat, de a felmerülő költségeket valószínűleg rendkívüli mértékben alábecsülik.

Hozzátették, hogy az invazív fajok okozta növekvő gazdasági és ökológiai problémák regionális vagy nemzeti szintű kezeléséhez javítani kell az információ átadását, a károk felmérését.
A globalizálódott világban a károk megelőzése és enyhítése csak nemzetközi összefogással lehet sikeres – figyelmeztetett Haubrock.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
Hirdetés
Hirdetés